Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 9. hétfő (115. szám) - Dr. Varga László (MSZP) - a miniszterelnökhöz - „A miskolciaknak tett ígéretekről” címmel
2272 vízgazdálkodási terv elégtelenre vizsgázik ebből a szempontból is: nemcsak a klímaváltozás hatásainak kivédésére nem készít fel, de zöldenergia termelésére sem ad lehetőséget. Hogyan képzeli t ovábbá a kormány a megújuló energia részarányának növelését akkor, amikor a napelemeket súlyos környezetvédelmi termékdíjtétel terheli, a háztartásokban a napenergia segítségével megtermelt villamos áram hálózatba táplálását pedig különböző adminisztratív eszközökkel akadályozza a kormány? Nyilvánvaló a Jobbik számára, hogy a villamosenergiatermelés decentralizációja felé tett lépés hazánk energiafüggetlensége felé vezető úton ugyanolyan fontos, mint középtávon a Paksi Atomerőmű jelenlegi blokkjainak kivált ására irányuló beruházás. Felelős ellenzéki pártként és leendő kormánypártként sem mondhatunk mást, mint hogy az atomenergia és a megújulók kéz a kézben képesek csak hazánk energiafüggetlenségét biztosítani. Végül, de nem utolsósorban hogyan képzeli a korm ány a megújuló energia elterjedését, amikor önök 2010 óta nem írtak ki új szélerőműtendert? Szakértők szerint a jelenleg működő 172 szélkerék 330 megawattnyi kapacitásának akár hatszorosát is elbírná a hazai villamosenergiarendszer. Kérdezem tehát az álla mtitkár urat, meddig akadályozza még a kormány a megújuló energia hazai elterjedését. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Fónagy János államtitkár úrnak. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejl esztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársam! Az ön által a bevezetőben hivatkozott szám, a 6,6 százalék csupán a megújuló alapú villamosenergiatermelési arányra vonatkozik, azaz nem tartalmazza a h őenergiát és a közlekedésben felhasznált megújuló energiát; Magyarország esetében ez a két ágazat adja a megújuló részarány nagyobbik hányadát. Az Eurostat által nyilvántartott tagállami jelentésre támaszkodó adatbázisból világosan látszik, hogy Magyarorsz ág a 2013as megújulóenergiarészarányban a bruttó végső energiafogyasztáson belül, jelentősen meghaladva az eredetileg erre az évre kitűzött 7,5 százalékos értéket, megközelítette a 10 százalékot. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség októberben közzétett tanulmánya szerint 2014ben 11,1 százalékra növekedett a megújulók részaránya Magyarországon, az Európai Bizottság háttérintézménye szerint tehát jó úton haladunk afelé, hogy 2020ra elérjük a nemzeti klímaés energiapolitikai célokat. A kormány ennek meg felelően irányítja a hazai megújulóenergiapolitikát, amely a hosszú távú szempontok és a hazai adottságok figyelembevétel, az ellátásbiztonság, a fogyasztók teherviselő képessége, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülését mérlegelve j elöli ki a megújuló energiaforrásokon belüli célokat. A kormány továbbra is elkötelezett a megújuló energia támogatásában és a megújuló erőforrások nagyobb arányú hazai kiaknázásában. Ennek a részaránynövelését szolgálják a 20142020as időszakban energeti kai célokra fordítható források, amelyek nagyságrendileg elérik a 755 milliárd forintot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Áttérünk az azonnali kérdések órájára , mivel több kérdés nincsen, ketten visszamondták a kérdésüket. Dr. Varga László (MSZP) - a miniszterelnökhöz - „A miskolciaknak tett ígéretekről” címmel
