Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, valamint az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GELENCSÉR ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2213 tesznek eleget a közbeszerzési dokumentáció egységesítésének és azoknak az elvárásoknak, amelyeket a közbeszerzésfelügyelet kért tőlük a közbeszer zés megindítása során vagy a közbeszerzési folyamat teljes egészében, annak érdekében, hogy azon minden hazai és európai uniós szabály végigkövethető legyen. Itt egy konkrét bírságolási lehetőség is egy olyan ösztönző tényező, ami az ajánlatkérőket a gyors és hatékony együttműködés irányába szeretné elmozdítani. Ehhez hasonló technikai jellegű pontosítás továbbá, hogy a szerződésmódosítási szabályok alkalmazhatóságát a kormány ki szeretné terjeszteni az előző közbeszerzési törvény hatálya alatt kö ttetett szerződésekre is. Tehát ott, ahol az új közbeszerzési törvény az európai uniós irányelveknek megfelelően lehetőséget ad szerződésmódosításra, ezek a lehetőségek ne csak az új közbeszerzési törvény hatálya alatt született szerződésekre vonatkozzanak , hanem az előző közbeszerzési törvény hatálya alatt születettekre is. Továbbá az új közbeszerzési törvény végrehajtási rendeletének előkészítése során merült fel, hogy a közbeszerzési törvény előírásai alapján szükséges a jelenleg előkészítés alatt álló v édelmi és biztonsági célú beszerzésekre vonatkozó külön törvény elkészültéig, hogy hatályban maradjanak azok a beszerzései lehetőségek, amelyek az ezeket a típusú védelmi és biztonsági tárgyú beszerzéseket engedélyezik. Így egészen addig, amíg az Országgyű lés ezt a törvényt el nem fogadja, addig az előző közbeszerzési törvény rendelkezéseit szeretnénk hatályban tartani. Végül pedig az utolsó ilyen típusú technikai módosítás, hogy az új közbeszerzési törvényt érintő módosítások közül szükséges megemlíteni az okat a szabályokat, ahol enyhíteni szeretne a kormány, a legalább 25 millió forintos támogatásból megvalósuló beszerzések körében azoknál az eljárásoknál, ahol egyéb stratégiai megállapodások teszik szükségessé ennek a szűkítő körnek a feloldását. Gondolun k itt munkahelyteremtő nagyberuházásokra, ahol egyedi kormánydöntések alapján kapnak vagy kaphatnak támogatást különböző vállalkozások. Tisztelt Országgyűlés! Az új közbeszerzési törvény hatálybalépésével a hazai közbeszerzési gyakorlat elindulhatott egy, meglátásom szerint sokkal átláthatóbb úton egy olyan irányba, ami az Európai Unió mind a 28 tagállama tekintetében valóban fontos és legitimálható célkitűzés. Meggyőződésünk szerint az új közbeszerzési törvény, illetve az ehhez kapcsolódó rendelkezések leh etővé teszik azt is, hogy az uniós szabályok maradéktalan betartása mellett egyre több magyarországi kisvállalkozás kerülhessen be azokba a beruházásokba, amelyeket közforrásokból valósítanak meg. Ennek egyéb rendelkezései már korábban a végrehajtási rende letekben megjelentek, amelyek szerint akár az alacsonyabb részvételi kritériumok tekintetében, akár pedig a referenciaazonosság tekintetében például az építőiparban lehetőség volt arra, hogy egyre több magyarországi kis- és középvállalkozás jelenjen meg. E zek a törvénymódosítások meggyőződésünk szerint ezt a gazdasági érdeket szolgálják, ezért kérem az Országgyűlést, hogy támogassa ezek elfogadását. Köszönöm, elnök úr, a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérs zónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Gelencsér Attila képviselő úrnak, a Fidesz vezérszónokának. Parancsoljon! GELENCSÉR ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új közbeszerzési törvény elfogadására azért volt szükség, mert az Európai Bizottság a ’1420as fejlesztési ciklusra vonatkozó partnerségi megállapodáskor erre kötelezte a kormányt. Az Európai Unió 2014. február 26án három új közbeszerzési tárgyú irány elvet fogadott el, amelyek átfogóan megreformálhatják az uniós közbeszerzési jogot, amelyek beépítése a magyar jogrendbe nagymértékben növelni fogja az átláthatóságot. A törvény kapcsán az iparkamara, a mérnökkamara és az építészkamara bevonásával lezajlot t a társadalmi egyeztetés is. Számos javaslat került ebből beépítésre a törvénybe. A korábbi évek uniós