Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2001. évi CLXXXIX. törvénynek a közös önkormányzati hivatalokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára:
2211 nálam többet tettek az önkormányzatiságért, dolgoztak is benne, és a törvény alkotásában, jobbításában részt vettek. Én csak azt szerettem volna az iménti kétperces felszólalásban - és nem hatalmi arroganciával - tényszerűen elm ondani, hogy nem jó az, ha nincs az Alkotmánybíróság döntése végrehajtva, amely egyébként nem most keletkezett, hanem 2012ben és 2013. január 1jétől lépett hatályba, mert a szabályozás egy elemének gyakorlata alapján az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy ki kell szélesíteni az eddigi véleménynyilvánítást, ami megtörtént egyébként, és az eljárásrendjét, pro forma, formális rendjét meg kell teremteni. Ennyit mondott és nem többet az Alkotmánybíróság. Azt is elmondta egyébként még a korábbi döntésekben is, ho gy korlátozható egyébként az önkormányzatok szabad szervezetalakítási joga. Például ez esetben igen, mert fordítsuk meg a kérdést, hogy mi jobb: nincs konszenzus és nincs egyezség, nincs, mondjuk, költségvetés, nincs szociális segély, nem működnek a hivata lok, vagy pedig az történjen, hogy legyen legalább egy kijelölés alapján történő igazgatásszervezési döntés, amely alapján lehet majd költségvetést hozni, működtetni a hivatalt. Én elfogadom, amit Hegedűs Lorántné képviselő asszony mondott, hogy előfordulh at az ország területén olyan, vannak olyan települések - egyébként szerintem ez helytelen , ahol sem a polgármester, sem a jegyző, sem az aljegyző nem mennek el a különböző településeken az őket megválasztó választópolgárok közé, és nem intézik az ügyeike t. Az én ismereteim szerint - én nagyon sok kistelepülés környékéről jövök, és fontosak a számomra is - ezekben az esetekben mindenhol, ahol közös hivatal is van, egyegy embert, aki ügyintézésre alkalmas és képes, a korábbi polgármesteri hivatalokban ott hagynak, tehát nemcsak a közös hivatal működik, hanem a korábbi polgármesteri hivatalok is. És ide nem keverendő egyébként az ügysegéd, mert ő az állami feladatokat ellátó járási hivatali alkalmazott, köze nincs ilyen szempontból az önkormányzati feladatel látáshoz, az állami feladatellátásban vállal szerepet vagy jut neki szerep ilyetén módon. Ami a számokat illeti, valóban nem 600 az MTA adatai szerint az 500 fő alatti kistelepülések száma, hanem 1074, de nem is 1600 és 1700. Ami pedig a közös hivatalt ill eti, az a szám pontos, amit én mondtam, az több mint 2600, tehát tisztázandók a számok. De az egész előterjesztés egy dologról szól: annak a lehetőségnek, ami eddig formálisan sem volt meg az önkormányzatoknál, tehát nem volt kötelező kikérni a véleményt, most lesz egy eljárásrendje. (Sallai R. Benedek: Ez kevés!) Ez egy többletjogosítvány, erre mondtam én, hogy ha ezt nem támogatják… Az lehet, hogy kevés, a jelenlegi önkormányzati törvényen lehet több mindent még változtatni, van előkészületben például a p olgármesterek jövedelmének a növekedésére a Belügyminisztérium részéről előterjesztési javaslat és gondolkodás. Erre mondtam azt, hogy egy ötpártit kíván Kósa Lajos frakcióvezető úr az önkormányzati törvény módosításával kapcsolatosan előkészíteni. Azt sze retném mondani - megismétlem még egyszer, és ez igazságtalan volt, bárki ezt így gondolta , én úgy gondoltam, hogy több jogosítványt tudunk adni az önkormányzatoknak, mint ami eddig volt. Én azt egy szóval nem mondtam, hogy tök mindegy, hogy mi a vélemény , én egy szóval nem mondtam. Azt mondtam, hogy többletjogosítványuk lesz, és ha önök nem szavazzák ezt meg, ettől elesnek az önkormányzatok, hogy ténylegesen véleményt tudjanak nyilvánítani. Lehet, hogy adott esetben ez elősegíti a döntéshozatalt, adott es etben nem segíti elő a döntéshozatalt. Egyébként a döntést nem a kormánymegbízott hozza meg a végén, hanem maga a bíróság, a bíróság dönt arról, hogy mi történik, tehát az államhatalmi rendszeren kívüli, az igazságszolgáltatási ágazatba tartozó bíróság mon dja ki. Tehát ezért igaztalanok az államhatalmat arroganciával vádolók, hiszen nem is az állam hozza meg ezeket a döntéseket. Az elsőfokú döntést nevezzük annak, hozza meg az állam a jogorvoslati