Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2001. évi CLXXXIX. törvénynek a közös önkormányzati hivatalokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZABÓ SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2199 azoknak valóban közös önkormányzati hivatalt kell létrehozniuk. Erre az első határidő 2013. január 1je volt. Akkor ez nem tudott létrejönni, é s tavaly egy ismételt törvénymódosítás keretében - emlékszem rá, egy salátatörvényben volt a helyi önkormányzati törvény módosítása - ismét a Ház elé került az önkormányzati hivatalokra vonatkozó szabályozás. És akkor azt mondta ki, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy az érintett települési önkormányzatok képviselőtestületeinek az általános önkormányzati választásokat követő 60 napon belül kell megállapodniuk, és ennek a választásokat követő január 1jén, azaz ez év január 1jén kellett volna hatályba lépnie. Már akkor elmondtuk, és azóta is azt mondjuk, hogy a törvényben előírt határidők nyilvánvalóan nagyon nehezen valósíthatók meg, és akkor is sérelmeztük és akkor is elmondtuk, hogy nem tartjuk szerencsésnek azt, hogy a kormányhivatalok ilyen draszt ikusan beavatkozzanak az önkormányzatok működésébe. (13.30) A törvény ugyanis valóban azt emelte ki és mondta, amit az államtitkár úr is elmondott, hogy amennyiben nem tud létrejönni a települések között a közös önkormányzati hivatal, akkor a kormányhivata l kijelölte a településeket, és létrehozta ezeket a megállapodásokat. Akkor is hangsúlyoztuk, én azt gondolom, most is meg kell tennünk, hogy sokkal inkább az ösztönzőkben kellene a helyi önkormányzatokkal együttműködni, mintsem durva kormányhivatali beava tkozásokon, hiszen az önkormányzatok és az állam együttműködése nagyon fontos, hiszen nagyon sok állampolgárt érint. Ez az önkormányzati átszervezés során éppen elég problémát jelentett a helyi önkormányzatoknak, úgyhogy ez a durva kormányhivatali beavatko zás tovább rontotta a helyzetüket. A most előttünk lévő önkormányzati törvénymódosításra valóban azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság a bírói kezdeményezések alapján egyedi normakontrolleljárás keretében megvizsgálta a közös önkormányzati hivatal l étrehozására vonatkozó szabályokat. Az Alkotmánybíróság ebben a döntésében megállapította, hogy a bírói kezdeményezések ugyan valóban nem megalapozottak, de az Országgyűlés számára egyfajta jogalkotói kötelezettséget állapít meg, mivel az Alkotmánybíróság álláspontja az, hogy a szabályozás szintjén nem teljesül a helyi önkormányzatok európai chartájának azon rendelkezése, amely lehetőség szerint a tervezési és döntéshozatali eljárás során megfelelő időben és formában ki kell kérni minden olyan ügyben a hely i önkormányzatok véleményét, amelyek őket közvetlenül érintik. A javaslat tehát arra irányul, hogy összhangban az Alkotmánybíróság döntésével és a helyi önkormányzatok európai chartájával, kerüljön szabályozásra maga a döntéshozatali eljárás, ahogy egyébké nt azt államtitkár úr is hangsúlyozta, az önkormányzatok véleményének kikérésével kapcsolatos eljárásrend. Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenességet idézett elő azáltal, h ogy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi törvénynek a kormányhivatal vezetője által pótolt közös önkormányzati hivatali megállapodásról szóló szabályaiban nem szabályozta megfelelően a döntéshozatali eljárás során az érintett helyi önkorm ányzatok véleménye kikérésének, illetve a véleménynyilvánítás módjának és rendjének a szabályait. Tehát az Országgyűlés nem tett eleget a konzultációs kötelezettségi eljárásnak az önkormányzati törvény szabályozásának megfelelően, e tekintetben a jogalkotó i mulasztás ellenétes az Alaptörvény 34. cikkében foglaltak azon rendelkezésével, miszerint a helyi önkormányzatok és az állami szervek a közös célok együttműködése érdekében együtt kell hogy működjenek. Az Alkotmánybíróság tehát fölhívta az Országgyűlés f igyelmét, hogy ezen jogalkotói kötelezettségének, ahogy államtitkár úr is mondta, ez év decemberéig tegyen eleget. De hogy egy konkrét példát is említsünk, hogy mennyire nem működnek az önkormányzati hivatalok, engedjék meg, hogy egy példát említsek Nógrád megyéből, ahol a Nógrád Megyei Kormányhivatal 2013. március 13án kelt határozatában Tar községet ’13. április 1jei hatállyal a
