Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2001. évi CLXXXIX. törvénynek a közös önkormányzati hivatalokkal összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója:
2196 kistelepülésszerkezetű, hiszen több mint ezer olyan kistelepülés van, amely 2 ezer fő alatti, és ha emlékeim nem csalnak, az ötszáz fő alatti kistelepülések száma olyan 600700 körül található. Ezért az önálló polgármesteri hivata l fenntartása, illetve, hogy ez azonos színvonalon működjön, mint egy nagyobb önkormányzat esetében, rendkívüli nehézségeket okozna a kistelepülési önkormányzatoknak, hogy a Magyarország önkormányzatairól szóló törvény közös önkormányzati hivatal létrehoza talát teszi lehetővé, 2 ezer fő alatt kötelezővé, pont az imént elmondottak alapján. Ez 2013 óta van így, és az érintett képviselőtestületek, néhány önkormányzatot kivéve - ha szükséges, meg tudom mondani ezeknek a számát, ez nincs ötven fölött - megkötik a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról a megállapodást, de néhány esetben erre nem kerül sor, így a kötelezően létrehozandó közös önkormányzati hivatal megalakításának elmulasztása esetén a törvény alapján a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezető jének kell kijelölni a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket, de a hivatal létrehozásáról szóló megállapodást továbbra is az önkormányzatoknak kell egymással megkötniük. A kijelölő döntések ellenére azonban egyes közös hivatalok, mint ahogy említettem, nem kötöttek szerződést. Ezért aztán 2014ben az Mötv. újabb módosítására került sor, ebben a megállapodás megkötésének elmulasztása esetén a kormányhivatal kezdeményezésére bíróság soron kívüli eljárás keretében pótolta a kijelölt települések közös önkormányzati hivatalra vonatkozó megállapodását. (A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt Gelencsér Attila váltja fel.) Tehát nem az állam döntött ebben, hanem külön bírói utat lehet igénybe venni, pont azért, hogy ha valamilyen probléma történik a kije lölés esetében, akkor a bíróság dönti el ezt a kérdést. Azonban a bírósági eljárás sok esetben elég hosszadalmas, és mondhatni azt is, hogy bonyolult; gyakorlatilag lassan került sor a megállapodások rendezésére. Hogy az elmaradás ne lehetetlenítse el az ö nkormányzati igazgatási tevékenységet, hiszen ez az elsődleges a közös hivatalok esetében, és év végén, 2014ben egy hatékonyabb megoldásra kerüljön sor, ha az érintett települések az önkormányzati hivatal létrehozásával elmulasztják jogszabályi kötelezett ségeik teljesítését, a kormányhivatal a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölésével egyidejűleg magát a megállapodást is pótolja. Természetesen itt figyelembe kell venni az egyes önkormányzatokra vonatkozó sajátosságokat. A kormány meg hozott döntése tartalmazza a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó települések kijelölését és a megállapodás pótlását is. Az Alaptörvényben rögzített önkormányzati autonómiára figyelemmel a kormányhivatal vezetője által meghozott döntés, ahogy már említet tem, bírósági felülvizsgálata kezdeményezhető. Természetesen ilyenkor mindig meghallgatják a különböző önkormányzatokat, de annyira szerteágazó érdekek vannak, hogy nagyon nehéz ezeket gyakorlatilag egy kalap alá hozni. A törvény ekként biztosítja az önkor mányzati igazgatási tevékenység folyamatos ellátását, tehát nem lesz lyuk úgymond időben az igazgatási tevékenység ellátását érintően. Ezt követően a közös önkormányzati hivatallal kapcsolatos kormányhivatali hatáskört érintően a bíróságok Alkotmánybíróság hoz fordultak, és az Alkotmánybíróság megvizsgálta ezt a rendszert, hogy ez megfelele minden kritériumnak. Az indítványozók azt mondták, hogy az önkormányzati hivatal létrehozásának intézményesítésével korlátozza a települések szervezetalakítási jogát. Az Alkotmánybíróság viszont erre azt mondta, hogy nem megalapozott ez a feltételezés, tehát ezeknek a megsemmisítését nem rendelte el az Mötv.ben. Idézném röviden az Alkotmánybíróság döntését. „A közigazgatás zavartalan működésének biztosítása közérdekből i ndokolja, hogy amennyiben a helyi önkormányzatok törvényi szervezetalakítási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, akkor az állam beavatkozzon.” Ez történik a kijelölés esetében. „A jogalkotó ezért hatalmazta fel a kormányhivatalt vezető törvényességi fel ügyeletet gyakorló kormánymegbízottat arra, hogy települést kijelöljön közös hivatalba, ha a helyi önkormányzat a közös önkormányzati hivatal létrehozására irányuló törvényi kötelezettségének
