Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - Egyes hatósági eljárások illetékének és az igazgatási szolgáltatási díjának megszüntetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ZOLTÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2191 amelyek egyébként szétfeszítik a társadalmat - idézőjelbe tetten , mondhatok ilyet nyilván, vasárnapi bezárás vagy egyéb más ügyek tekintetében, ott hasonló szorgalommal és nyitottsággal viszonyul nának, egyszerűen azért, mert most itt, amikor illetékekről, szolgáltatási díjakról beszélünk, ott meg, amikor az emberek intim szférájába való beavatkozásról beszélünk, akkor ezek fajsúlyában legalább összemérhető kategóriaként jelennek meg. De nem akarok elmenni más irányba, azzal akarok foglalkozni, ami a törvénytervezet keretein belül is megfogalmazásra kerül. (12.50) A bürokrácia költségei vonatkozásában nagyjából látjuk és ismerjük azt a folyamatot, ami kialakult Magyarországon. Látjuk azt, hogy mi Eu rópában a bürokráciának úgymond a terhe, és hogyan néz ki ez Magyarországon. Sajnálatos módon azt kell hogy mondjam, hogy Magyarországon nagyjából háromszor akkora mértékű fajlagosan a bürokrácia terhe, költségvonzata, mint ami az európai átlag viszonylatá ban. Magyarországon ez a bruttó hazai terméknek, amit előállítunk, a GDPnek durván a 10 százaléka. Óriási, óriási nagyságrendű teher: 30003500 milliárd forintnyi közötti teherként zuhan rá a vállalkozásra és az állampolgárokra. Míg ez Európában viszonyít ási alapként 33,5 százalékos mértéket ölt, gyakorlatilag van mit tenni e tekintetben. És ehhez az aránypárhoz illesztetten azért szeretném azt is hozzátenni, hogy 2010hez képest ezek a terhek mértékadó módon nőttek, mondom: mértékadó módon nőttek. Reprez entatív felmérések támasztják alá mindazt, amit mondok, de a vállalkozások körében történt reprezentatív felmérések alapján nem azt mondom, hogy majdnem mindegy, hogy milyen területeken érintően, de humán, pénzügyi, munkaügyi területet, környezetvédelmi te rületet, beruházásokat érintő területeket vizsgálva az az összegzés jött ki, hogy ahol nagyonnagyon nőttek ezek a bürokratikus terhek és ezek költségvonzatai, annak a mértéke gyakorlatilag 30 százalékos nagyságrendű növekedést ért el 2010 óta. Ahol nem az t mondták az emberek, a vállalkozások, hogy nagyon nagyot nőttek, hanem nőttek, de foghatóan, az közelített a 40 százalékhoz. Magyarul, a nagyonnagyon nőttek és nőttek a bürokratikus terhek és ennek a költségvonzata a reprezentatív mintafelméréseken alapu ló vállalkozói megkérdezések számának több mint kétharmadát érintette, mintegy 70 százalékát. Akik azt mondták, hogy különösebb növekedést nem éreznek, nem azt mondták, hogy csökkenést, különösebb növekedést nem éreznek, ez pedig durván 30 százalék volt, k özelített a 30 százalékhoz. Nem szabad eltagadni, 1,5 százaléka a nyilatkozattevőknek, volt olyan, aki azt mondta, hogy csökkentek a bürokratikus terhek; 100ból a 1,5 százalék. Na szóval, azt akarom érzékeltetni, hogy 2010 óta - addig sem volt kicsi, azt is hozzá kell tennem, mert így korrekt - foghatóan és mértékadó módon nőtt a bürokratikus teher, és mint mondtam, az ehhez kapcsolódó költségteher is. Ilyeténképpen az evidencia, törvényszerű, egyértelmű, mindegy, hogy fogalmazunk, hogy ezen változtatni ke ll. Ezen változtatni kell! Ez a lépés, amit most tettek, jó irányba tett lépés, de tyúklépésnek sem merném nevezni, tehát olyan mértékű, amely mértékeiben kifejezve, ez a 10 milliárd forintos nagyságrend összegészében azt jelenti, hogy a teljes bürokráciáb ól fakadó tehernek a 3 ezrednyi részét teszi ki. Tudja, mennyi az? Nem 1 százalék, nem 0,1 százalék, nem, 3 ezred százalék. Félelmetesen kevés! Félelmetesen kevés, miközben fényesre festik az eget, mintha olyan szintű lépést tettek volna, ami megold itt mi ndent. Azt szeretném jelezni, ami 2010 óta bürokrácianövekedésből fakadó költségteherként a vállalkozásokra és az emberekre, az állampolgárokra rázúdult, ez annak az 1 százalékos nagyságrendjét teszi ki. Szóval, azt szeretném javasolni, hogy a töredéknyi t yúklépések után valós lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy legalább első lépésben, amíg kormányoznak, sikerüljön elérni oda, hogy ez a teher ne legyen több mint amennyi arányaiban volt 2010ben a kormányváltáskor. Ahhoz is nagyon sokat kell még te nniük, azt szeretném hozzátenni. És ha ebbe az irányba haladunk, akkor itt két dologra vissza kell térjek, amit Bárándy képviselőtársam és Mesterházy képviselőtársam említett. Az egyik, hogy Bárándy képviselőtársam
