Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár:
2176 Tisztelt Ház! Azt szeretném hangsúlyozni, hogy továbbra is fennáll az a kettős célrendszer a nemzetközi támogatási és segélyezési politikánk kapcsán, amely egyrészt az önvédelmet célozza, azon hatások kiszűrését, illetve azon okok megszüntetését, amelyekkel jelenleg Európa szembesül, másrészt ped ig gazdaságdiplomáciai érdekeink érvényesítését a világ különböző térségeiben; természetesen, tisztelt képviselő urak, különös tekintettel azon régiókra és országokra, ahonnan a magyar gazdaság szereplői a legnagyobb hozzáadott értéket, a legnagyobb járulé kos hasznot remélhetik. És természetesen azt a szempontot is messzemenően figyelembe vesszük, hogy minél nagyobb támogatások juthassanak azon országok számára, ahol a magyar kisebbség, az ottani magyar közösségek ebből nagy arányban részesülhetnek. Ennek e gy konkrét lecsapódása a törvénytervezetben az a javaslatunk, hogy első helyen Ukrajna, második helyen Szerbia, majd a további régióbeli országok szerepelnek, ahol részben van magyar lakosság, illetve ahol olyan magyar gazdaságdiplomáciai érdekek állnak fe nn, amelyek előkelő helyre sorolják ezeket az országokat. Ami a konkrét felvetéseket illeti, tisztelt Ház. Mivel maga a törvényjavaslat is technikai jellegű módosításokra tesz javaslatot, értelemszerű, hogy ezek a módosítók is zömükben technikai jellegűek, méghozzá két csoportba sorolhatók. (11.40) Egyrészt szeretnénk a törvényjavaslat által ezen nemzetközi segélyezési és támogatási politikánk hazai legitimációs bázisát jelentősen kibővíteni azáltal, hogy olyan szervezeteket, entitásokat - akár a civil szfé rából, akár kormányzaton belüli entitásokról beszélünk - bevonni ebbe a politikába, amelyek hozzá tudnak ahhoz járulni, hogy célzottan olyan helyekre érkezzenek a pénzek, ahol legjobban hasznosulnak, illetve a végrehajtás tekintetében is számolunk ezekkel szervezetekkel, különösképpen az egyházi vagy egyházakhoz kapcsolódó civil szervezetekkel. Szeretném hangsúlyozni Mesterházy képviselő úr felvetésére, hogy az egyházak természetesen direkt módon bevonásra kerülnek a konzultációs mechanizmusba, de elsősorba n a végrehajtás tekintetében számítunk rájuk. Az eddigiekben is nagyrészt a regionális fejlesztési és humanitárius politikánk az egyházakon keresztül valósult meg, és ezt szeretnénk, ha a jövőben is így lenne, mert az egyházak azok a közentitások, amelyek talán a legnagyobb mértékben megbízhatóak olyan szempontból, hogy ha például Kárpátaljára humanitárius segélyeket juttatunk, akkor azok olyan helyekre kerülnek, ahol valóban nagy szükség van rájuk. Ez természetesen továbbra is kiemelt törekvése a kormányza tnak. Ami a technikai jellegű kérdéseket, illetve felvetéseket illeti, úgymint a fejezeti kezelésű előirányzatokban való nevesítés vagy a tárcaközi bizottság, illetve annak meghatározása, hogy az előzetes konzultációs mechanizmusba milyen elv alapján kerül nek be a szereplők, erről a hétfői bizottsági részletes vitában természetesen fogunk tájékoztatást adni. Most nem mennék bele ezekbe a technikai részletekbe, de ezeket jegyeztük, és képviselő úr módosító indítványait természetesen messzemenően meg fogjuk v izsgálni, és lehetőség szerint beépítjük a törvényjavaslatba. Ami az előirányzatokat illeti, szeretném jelezni, hogy viszonylag limitált a kormány mozgástere e tekintetben, ugyanis a NEFEtevékenységünk döntő része olyan csatornákon, olyan mechanizmusokon keresztül valósul meg, amelyek adottnak tekinthetők, tehát ezek kötelező hozzájárulások, különböző kötelező befizetések olyan nemzetközi szervezetek tevékenységeit támogatandó, amelyek az adott cél elérésében tevékenykednek. Ilyen például az az európai uni ós mechanizmus, amelybe való mintegy 3 millió eurós befizetés, magyar hozzájárulás egy friss kormányzati döntés eredményeképpen hamarosan meg fog valósulni. Ily módon is demonstráljuk azt az elkötelezettségünket, amelyet korábban is többször hangoztattunk, hogy a válságokat, amelyeknek következményei Európai kapuiban, illetve Európa szívében jelentkeznek, a gyökerüknél kell kezelni, és minél nagyobb mértékben hozzá kell ahhoz járulnunk, hogy az Európában jobb életet keresők otthon tudjanak boldogulni és mél tó körülmények között tudják átvészelni a háborús időket. Ami a Jobbik érvelési logikájának a koherenciáját illeti, ezt, ha megengedi a tisztelt Ház, nem firtatnám teljeskörűen, ugyanis vélek felfedezni inkoherens elemeket. Amikor azt mondja képviselő