Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2171 Szóval, egyszerűen félelmetes az, hogy néhány nap leforgása alatt, egykét hét eltelte után önök azt, amit korábban a Parlament falai közé behoznak, módosítják, azt gyakorlatilag, nyugodt lelkü lettel mondom, előkészületlen formában hozzák a Parlament falai közé, hiszen ha megfontolt lenne ez a munkálkodás a törvényelőkészítés tekintetében, akkor az idő próbáját kiállná, nem egy hétig, nem egy hónapig, hanem azért mondjuk, évek viszonylatában le galább egy közbeszerzési törvény és egyéb más törvények esetében. De ne csak a formai részről beszéljünk, magáról a fejlesztési együttműködésről vagy a humanitárius segítségnyújtás kérdésköreiről is. A fejlesztési együttműködés tekintetében, ahogy én látom , azt tudom mondani, hogy ahol a tudástranszfer vonatkozásában vagy épp a technológiai transzfer vonatkozásában előrelépések következhetnek be egy ilyen együttműködés kapcsán, ott természetszerűleg csak támogatólag lehet hozzáállni a folyamatok alakításáho z. Nyilván ez ugyanúgy érvényes, mondhatom, szakterületeket érintően vagy szakmai felületeket érintően az oktatásra, az egészségügyre vonatkoztatva is, a kapcsolatrendszerek bővítését, azoknak a megerősítését érintően. És legalább olyan fontossággal bír az én értékítéletem szerint az is, hogy egy ilyen fejlesztési együttműködés keretében a magyar gazdálkodó szervezetek, vállalkozások tudnake pozicionálisan erősödni, tudnake előrelépni, tudnake a külpiacra jutás tekintetében egyéb, a mai lehetőségekhez ké pest segítséghez jutni, vane potenciálbővülés ebben a történetben. Azt gondolom, hogy lehet, és ebből kifolyólag nyilván ez a része az irányomból mindenképpen támogatást érdemel. Nyilván fontos nemcsak a külgazdasági, de úgy összességében a külkapcsolatok fejlesztése is. Én szeretném ezeket mind beleérteni a nemzetközi fejlesztési együttműködés keretei közé, és ha ez így van, akkor azt gondolom, hogy egyrészt érdemes e tekintetben a Parlament falai közé törvénytervezetet hozni, akár még újólag is, és érdem es ezeket a folyamatokat támogatni. Van egy másik része ennek a törvénytervezetnek, amit ha nagyon le akarok egyszerűsíteni, akkor azt mondom, hogy a szegénység elleni küzdelemről szóló rész. Itt mindenképpen szeretném megemlíteni, nem szeretnék nagyon kil épni a törvénytervezet keretei közül és kalandozásokba bocsátkozni, de szeretném megemlíteni azt, hogy itt, Magyarországon nekünk Magyarországon belül is van tennivalónk ezeknek a kérdéseknek az oldása, mérséklése tekintetében. Láthatók az elmúlt esztendők nek a - most már mondhatom - trendjei, tendenciái, érezhetők azok a folyamatok, amelyek a szegénység vonatkozásában kialakultak. Nem fogok részletekbe menni, de tudják nagyon jól, hogy amikor egy zárt esztendő után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal azt mutatja ki, hogy az adóbevallók körében Magyarországon is 2,2 millió olyan ember van, aki a létminimum alatt keresi a jövedelmét, vagy több mint 1,3 millió ember, aki vagy épp megkeresi, vagy nem tudja megkeresni a minimálbér összegét sem, akkor nyilvánvaló, hogy e vonatkozásban és e tekintetben az országhatár keretein belül is van tennivaló, főleg akkor, ha látható módon Európában, a körülöttünk lévő országok vonatkozásában a pozíciónk időben előrehaladva nem javul, hanem folyamatában, lépésről lépésre, de hátrébb csúszunk. De nem akarok a Magyarországon belüli folyamatokkal bővebben foglalkozni, ezt csak annak a kérdésnek a kapcsán vetem fel, hogy amikor a szolidaritásunk és sok minden más segítségnyújtásunk e tekintetben megmutatkozik, akkor gondolnunk kell arra is, hogy az országhatár keretein belül mi történik, és nemcsak gondolni kell rá, hanem konkrét cselekvéseket kell eszközölni annak érdekében, hogy ezek a folyamatok pozitív értelmű változásokon tudjanak keresztülmenni. Azaz nagyon egyszerűen lefordítva: a Magyarországon élő emberek helyzete holnap jobb legyen, mint ma, vagy holnapután meg jobb legyen, mint holnap lesz majd. De ne zárjuk be magunkat ebbe a belső, Magyarországon belüli kalitkába, ezért visszatérek magához a törvénytervezethez, és itt legkivál tképp az együttműködés kérdésköréről szeretnék néhány gondolatot szólni. (11.20)
