Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2162 fe lsorolásban szerepeljenek a magyar történelmi egyházak is. Akkor azon fideszes magyarázat okán utasította el a bizottsági többség ezt a módosító javaslatot, hogy a humanitárius segítségnyújtást az egyházak a civil szervezeteiken keresztül látják el, ezért nincsenek nevesítve az egyházak. Én továbbra is azt gondolom, hogy van értelme, akár csak szimbolikus jelentősége is e felsorolás ilyetén való bővítésének. A törvény 11. §ának (1) bekezdése szerint a kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködési és huma nitárius segítségnyújtási tevékenység koordinációja és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében tárcaközi bizottságot működtet. Akkor is elmondtuk, de most is érdemes hangsúlyozni, hogy megítélésünk szerint a tárcaközi bizottság ezekben a kérd ésekben nagyon szűk kört érint, ezért ebben a koordinációban szerepet kellene hogy vállaljanak és kapjanak legalább a 10. § (1) bekezdésében rögzített szervezetek is. Továbbra sem derül ki azonban, hogy a törvény 11. §ának (2) bekezdése alapján a külgazda sági ügyekért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter a nemzetközi fejlesztési együttműködési és humanitárius segítségnyújtási tevékenység hatékonyságának növelése érdekében milyen projektalapú tevékenység ellátását elősegítő ügynökséget kí ván működtetni. A mostani módosítás érinti a törvény 12. §át, külön nevesítve a globális felelősségvállalásra nevelést mint a nemzetközi fejlesztési tudatosság növelésének eszközét, amelyet támogatandónak tartunk. (10.30) A jelen előterjesztés 4. §a egyértelművé teszi, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködési és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenység finanszírozása során figyelemmel kell lenni Magyarország nemzetközi és európai uniós vállalásaira is, ugyanakkor a részletes indok lásban foglaltaktól eltérően a javaslat kiveszi a törvényből, hogy ez az összeg fejezeti kezelésű előirányzatként az éves költségvetésben elkülönítésre kerül, illetve azt is, hogy a fejezeti kezelésű előirányzat felhasználását a külpolitikáért felelős mini szter irányítja. Ha jó az én értelmezésem, államtitkár úr, akkor biztos van erre egy válasza, hogy miért kerül ki a legfőbb felelőse ennek a témának konkrétan a forrásfelhasználás irányításából. A törvény 15. §a szerint a külgazdaságért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter minden év július 31ig jelentést készít a kormány részére az előző évi nemzetközi fejlesztési együttműködési és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtási tevékenységről. A mostani módosítással a jelentés benyújtási ha tárideje augusztus 31re változik, így az indoklás szerint a dokumentum az OECD DAC részére megküldendő, Magyarország általános hivatalos fejlesztési támogatóként elszámolható forrásaira vonatkozó végleges adatokat is tartalmazni tudja. A jelentést annak k ormány általi elfogadását követően a külgazdaságért felelős miniszter és a külpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra hozza. Továbbra is kérdés számunkra, hogy ez a jelentés miért nem kerülhet az Országgyűlés asztalára, azaz miért csak a minisztériumi honlapokon hozza nyilvánosságra a kormány, miért nem vitatja meg az Országgyűlés legalább bizottsági szinten ezt a kérdést, ezt a jelentést. Amint láttuk, ezután a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés Koordinációs Tárcaközi Bizottság tesz javaslatot a külgazdasági és külügyminiszter részére a támogatandó partnerországok körére, talán ezzel magyarázható, hogy a törvényjavaslat 6. §a kiveszi a külpolitikáért felelős miniszter kezéből a kedvezményezett partnerországo k és az ágazati prioritások kijelölésének szempontjait. Ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a miniszter mi alapján állapítja meg a szakpolitikák végrehajtásában közreműködő civil szervezetek előminősítésének szempontjait és annak eljárását. A törvényjava slat nemcsak az imént említett módosításokat tartalmazza, hanem a közbeszerzésről szóló 2015. évi törvény egyetlen pontját is módosítja. Ha erre az államtitkár úr kitér, hogy mi az oka ennek a változtatásnak, azt is megköszönöm, hiszen a 111. § úgy fogalma z, hogy: „E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő - az e) pontot idézném - külügyi
