Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló 2014. évi XC. törvény, valamint a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2160 esetében, akik elfogadták a segítségnyújtást és akik hajlandók voltak a segítségnyújtó helyekre fáradni. Hazánk részt vállal és részt is kíván vállalni a továbbiakban is a felelős donorként aktívan közreműködő nemzetközi közösség hum anitárius segítségnyújtási tevékenységében. A magyar humanitárius segítségnyújtás a nemzetközi humanitárius jogon, a nemzetközi emberi jogi egyezményeken és a nemzetközi menekültjogon, valamint a négy fő humanitárius alapelven alapul, vagyis az emberiessé gen, a semlegességen, a pártatlanságon és a függetlenségen. A humanitárius segítséget azon területekre irányítjuk, ahol a legnagyobb a baj és a szenvedés. A humanitárius alapelvek mentén és a szükségletek felmérését követően tesszük a dolgunkat. A segély ezés a gyakorlatban alapvetően három formát ölt: kormányzati kapacitások igénybevételével, így a katasztrófavédelemmel, a Honvédelmi Minisztériumon, a nagykövetségeken keresztül, ezenkívül civil szervezetek közreműködésével, harmadrészt nemzetközi szerveze tek, elsősorban az ENSZ szakosított szervei, a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Mozgalom segítségével kerül mindez megvalósításra. Tisztelt Képviselőtársaim! A fejlődő országokban tapasztalható szegénység az elmúlt évtizedekben a fejlett országok és nemzetk özi szervezetek donortevékenysége következtében jelentősen és mérhetően csökkent. Ugyanakkor a kikiújuló hatalmi, társadalmi, vallási és egyéb konfliktusok, az elhúzódó strukturális válságok és az egyre nagyobb hatású természeti csapások következtében a v ilág különböző régióiban bizony igen nehéz életkörülmények alakultak ki, amelyek nem várt reakciókat mutattak. (10.20) A jelenlegi migrációs és menekültválságban az egyik felmerülő megoldási javaslat a közép- és hosszú távon elérhető élhető körülmények meg teremtése, amelynek elősegítése a fejlett és fejlődő világ együttműködésén kell hogy alapuljon. E fejlesztési partnerség sikere vehetné elejét annak, hogy ezen országok, jellemzően Afrika, a KözelKelet és Ázsia egyes országai, nehéz sorsú közösségei tömeg esen útra keljenek az európai jóléti államok felé. Ehhez jól működő és rugalmasan reagálni tudó NEFE, vagyis nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segítségnyújtási mechanizmus szükséges a donorok, így Magyarország részére is. Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat ezt a tevékenységet könnyíti, egyszerűsíti és gyorsítja. Így a segítségnyújtás még hatékonyabbá teheti ezeket a humanitárius célokat a jövőben. Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján a Fidesz képviselőcsoportja támogatja a benyú jtott törvényjavaslatot, és erre kéri a teljes Országgyűlést. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Most megadom a szót Mesterházy Attilának, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselő csoportja részéről : Nagyon szépen köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Kevesebb, mint egy éve, 2014. november 18án nyújtotta be a kormány a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló , 19 paragrafusból álló törvényjavaslatot. Az előterjesztést akkor 6 ellenszavazat mellett minden képviselőcsoport támogatta, hiszen a jogszabály megalkotását a szakpolitikák végrehajtásában részt vevő hazai és nemzetközi szereplők régóta szorgalmazták. A törvény 2015. július 1jén lépett hatályba, de sajnálatos módon október 27én már be is nyújtották a módosítást, ami nem példa nélküli; máskor is előfordult, hogy adott esetben még hatályba nem lépett törvényt is módosítani kell. De ettől függetlenül, ha j obb lesz a törvény, akkor ennek van még értelme is. A Magyar Szocialista Párt azért támogatta akkor a nemzetközi fejlesztési együttműködésről szóló törvény elfogadását, mivel az elősegítheti a külkapcsolataink fejlesztését, a hazai gazdasági szereplők külp iacra jutását, az oktatás vagy az egészségügy kapcsolati rendszerének bővülését,
