Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2147 lakcímnyilvá ntartást végző hatóság nyilvántartásában szereplő adatokkal való összevetésére is, a nyilvántartásba való betekintéssel. A törvényjavaslat a menekültügyi határozatok bírósági felülvizsgálata iránti eljárásokban speciális szabályozást tartalmaz az azonosítá sra, mivel ezekben az ügyekben a meghallgatottak a körülmények sajátossága folytán nem minden esetben rendelkeznek személyazonosító okmánnyal. Az ő azonosításuk ezért akként történik, hogy a meghallgatás kezdetén és a meghallgatás befejezésekor is rögzíten i kell a meghallgatott személyazonosságának igazolása érdekében közölt nevét, születési helyét, születési idejét és anyja nevét. Emellett a személyazonosítás részeként a közölt adatokat a bíróság összeveti a hatósági eljárásban közölt adatokkal. A törvényj avaslat, tisztelt hölgyeim és uraim, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenességet is orvosol. Az Alkotmánybíróság ugyanis megállapította, hogy az Országgyűlés a polgári perrendtartásról szóló törvényben szabályozott előzetes döntéshozatali eljárás ke zdeményezésével kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alaptörvényellenességet idézett elő. Az alaptörvényellenesség az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azért áll fenn, mert a hivatkozott rendelkezések nem tartalmazzák, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésére irányuló kérelem elutasítása tárgyában is alakszerű határozattal, azaz végzéssel kell a bíróságnak döntenie. Emellett azt sem írja elő a törvény, hogy az elutasítás okát a bíróságnak legkésőbb az ügydöntő határozatában meg is kell indokolnia. De mulasztás megszüntetését célozza a polgári perrendtartásról szóló törvény törvényjavaslat szerinti kiegészítése. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a polgári perrendtartás hatásköri szabályait is kiegészíti. Ennek célja, hogy a közhatalomm al okozott kár és a közhatalom gyakorlása során okozott személyiségijogsértések miatti sérelemdíj megtérítése iránti perek azonos hatáskörű bíróság előtt legyenek elbírálhatóak. A törvényjavaslat ezért rendelkezik arról, hogy a közhatalom gyakorlása sorá n okozott személyiségijogsértések miatti sérelemdíj megfizetése iránt indított perek is a törvényszék hatáskörébe tartozzanak. Mindezeken túl a törvényjavaslat a közjegyzőkről szóló törvény módosításával rögzíti az eljárásban akadályozott közjegyző helye tt eljáró közjegyző kijelölésének szabályait. Ajánlom mindezekre tekintettel a törvényjavaslatot a tisztelt képviselők figyelmébe, kérve ahhoz támogatásukat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Most a vezérszónoki fe lszólalások következnek. Megadom a szót Répássy Róbertnek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Asszony és Á llamtitkár Urak! Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat újabb lépés a bírósági eljárások gyorsítása és a hatékony igazságszolgáltatás felé. A FideszMagyar Polgári Szövetség 2010ben kitűzött célja egyértelműen az igazságszolgáltatás hatékonys ágának növelése volt, az igazságszolgáltatás függetlenségének tiszteletben tartása mellett. Meggyőződésünk ugyanis, hogy az igazságszolgáltatás hatékonysága a jogállam garanciája, és hatékony igazságszolgáltatás nélkül nem lehet jogállamról beszélni. Az el őttünk fekvő törvényjavaslat, mint ahogyan azt államtitkár úr is ismertette, elsősorban a polgári perrendtartás módosítására irányul, ennek pedig két alapvető oka van. A kormány ez év május 7én határozatot hozott, mégpedig 1295/2015. számú határozatában a rról, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek biztosítása, a bíróságok által egészen 2015. december 31ig megteremtése szükséges, tehát a bíróságoknak is szükséges felkészülniük az elektronikus kapcsolattartás feltétele ire. Mindezért szükség van a polgári perrendtartás módosítására. A másik fontos oka ennek a törvénymódosításnak, hogy a 2015. évi LXXI. törvény 18. §ával az Országgyűlés módosította a polgári perrendtartást, amely szerint 2016. január 1. napját követően
