Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 5. csütörtök (114. szám) - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
2145 A törvényjavaslat által használt általános meghatározás biztosít arra lehetőséget, hogy ha a későbbiekben egyéb azonosításra és kapcsolattartásra szolgáló megoldási módok is kialakításra k erülnek, azok igénybevételével is eljárhassanak a felek. A törvényjavaslat a hatályos polgári perrendtartásról szóló törvény előírásaihoz képest egyértelműbben határozza meg az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét. A törvényjavaslat a hatályos előírásokkal megegyezően a jogi képviselővel eljáró fél számára teszi kötelezővé az elektronikus kapcsolattartást. A jogi képviselő nélkül eljáró természetes személyek változatlanul választhatják az elektronikus úton történő kapcsolattartást, tehát nem kö telező a részükre. A hatályos szabályok kizárólag a kötelező jogi képviselet tekintetében adják meg a jogi képviselő fogalmát, ezért a törvényjavaslat meghatározza, hogy az elektronikus kapcsolattartás során ki minősül jogi képviselőnek. A kötelező elektro nikus kapcsolattartás szempontjából ugyanazon személyi kört kell jogi képviselőnek tekinteni, mint a kötelező jogi képviselet esetében - ez garantálja azt, hogy az elektronikus ügyintézésből ne zárjuk ki a jogi képviselők azon körét, akik a kötelező jogi k épviselet ellátására jogosultak. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a kötelező elektronikus kapcsolattartás keretében a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezeteknek kell elektronikus úton tartaniuk a kapcsolatot a bírósággal. Erre, ha jogi képviselővel járnak el, jogi képviselőjük, ha pedig jogi képviselőt nem vesznek igénybe, a gazdálkodó szervezet törvényes vagy szervezeti képviselőjének ügyfélkapuján keresztül nyílik lehetőségük. A közigazgatási szervek esetében a törvényjavaslat tis ztázza, hogy akkor is kötelező számukra az elektronikus kapcsolattartás, ha nem mint gazdálkodó szervezet és nem mint a közigazgatási per alperese vesznek részt a perben, hanem mint egyéb, perben szereplő fél. A közigazgatási szervek, valamint azon gazdálk odó szervezetek esetében, amelyek rendelkeznek vagy rendelkezhetnek hivatali kapuval, arra is lehetőséget biztosít a szabályozás, hogy választásuk szerint az ügyfélkapu helyett hivatali kapu igénybevételével tartsák a kapcsolatot a bírósággal. A két kapcso lattartási mód párhuzamos igénybevételére azonban nincs lehetőség. A törvényjavaslat az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek körét az ügyésszel is kibővíti, aki e kötelezettségének a Legfőbb Ügyészség hivatali kapuján keresztül tesz eleget. Az elekt ronikus útra kötelezettek vagy az elektronikus kapcsolattartást választók tehát fő szabály szerint az ügyfélkapujuk vagy hivatali kapujuk igénybevételével tartják a kapcsolatot a bírósággal. Tekintettel arra, hogy az ügyfélkapuhozzáférés kizárólagos jogos ultság, a törvényjavaslat biztosítja a kézbesítési vélelem megdöntésének lehetőségét. Vélelem megdöntésére azonban kizárólag abban az esetben van lehetőség, ha a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát a kérelmező önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni. A törvényjavaslat meghatározza a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás módját arra az esetre is, ha a képviselet ellátására több személy is jogosult. A kézbesítési rendszer működőképességének biztosítása érdekében a törv ényjavaslat rendelkezik a nagyméretű elektronikus beadványok részletekben való beküldéséről is. Meghatározásra kerül az elektronikus kapcsolattartás megszegésének jogkövetkezményeként a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása, valamint az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat perbeli hatálytalansága. Emellett az előírt kötelezettségek megszegése esetére további szankciót jelent pénzbírság kiszabása. Ezen jogkövetkezmények az elektronikus kapcsolattartás megfelelő érvényesülésének elősegítését sz olgálják. A fő szabály alóli indokolt kivételek nevesítése mellett a törvényjavaslat rögzíti a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekre, valamint a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre irányadó sajátos kézbesítési és digitalizálási rendelkezéseket. Ezen rendelkezések szükségessége e perek sajátosságából adódik. Eszerint a felperes a keresetlevelet a közigazgatási határozat bírósági megtámadása esetén kizárólag az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél
