Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 4. szerda (113. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról ... - ELNÖK: - NAGY MÁRTON, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke:
2130 hogy ez egy 1 százalékos GD Pemelkedést adott. Ennyire egyszerű a számítás, és nem kell nagyon messzire menni, azt gondolom, ez csak színtiszta matematika. 1 százalékot adott a GDPbe a növekedési hitelprogram és plusz 1 százalékot a kamatcsökkentés. A növekedé si hitelprogramban, amikor azt mondják sokan, hogy nem érte el a hitelezés vágtatását az, hogy itt hatalmas növekedési ütemet lássunk, akkor szeretném megjegyezni azt, hogy 2008tól 2013ig évente 5 százalékkal zsugorodott a vállalati hitelállomány. Ezt a növekedési hitelprogram megállította, és ezután a vállalati hitelállomány 0,1 százalék körüli ütemben emelkedett, és a kkvhitelállomány 2 százalékos emelkedést hozott. Ez egy olyan dolog, hogy ha ez nem történt volna meg, és szeretném, ha erről is néha l ehetne beszélni, akkor hány vállalat ment volna csődbe Magyarországon a növekedési hitelprogram nélkül. A növekedési hitelprogram 28 ezer vállalatot ért el. Ha megnézzük a mikro, kisvállalati és a középvállalati részt, akkor azt kell mondani, nagy átlagba n minden negyedik vállalathoz hozzákerült, ez a 25 százalékos szám egy jó szám volt, minden negyedikhez odakerült. Ez érvényes a középvállalatokra, egy kicsit nagyobb ez a szám, a kisvállalatokra, és a mikrovállalatoknál 510 százalékot tudtunk elérni. Ez zel együtt egy nagyonnagyon széles vállalati szektort tudtunk elérni; sokkal szélesebbet, mint az uniós támogatások, amelyeknek 1520 százaléka ment gazdaságfejlesztésre az elmúlt években. Sokkal szélesebbet! A program nagyon nagy mértékű és nagyon nagy s egítséget adott a kis, középvállalati szektornak. Az is elhangzott, hogy miért nem megy több pénz a mezőgazdaságba. Itt van egy hiba: a növekedési hitelprogram több mint 40 százaléka a mezőgazdaságba ment, és a mezőgazdasági ágazatot segítette, pont azt a z ágazatot, ahol a legnagyobb volt a hiteléhség. Ezzel kapcsolatosan fölmerült az is, hogy a vállalati hitelezést hogyan lehet helyreállítani, van vita a Magyar Nemzeti Bank és a Nemzetgazdasági Minisztérium között. Jelentem, nincs vita. Azt gondolom, hogy a célok azonosak, a megvalósításban, mint általában, mindig vannak viták, de ezek szakmai viták, és azt gondolom, az, hogy ez az elmúlt 34 hónapban, ha egyszer fölmerült, azt a média felfújta, azt gondolom, ha ma megkérdezik a Nemzeti Bank munkatársait v agy a Nemzetgazdasági Minisztérium munkatársait, kiváló összhang van abban, hogy a programok kialakításában együtt dolgozzunk és adott esetben sikeres programokat alakítsunk ki. Nincs ilyen vita, kérem szépen. Ami a jegybank eredményét illeti: a jegybank e redménye természetesen nagyon sok mindentől függ. Voltak kiragadott dolgok, ilyen például az árfolyam kérdésköre. A jegybank eredménye három nagy részből áll, egyrészről a kamat eredményéből, az árfolyam eredményéből és a működési eredményéből. Ebben nagyo n jelentős az a rész, ami a kamateredményt jelenti, hiszen a kamatcsökkentések következtében ez a kamateredmény jelentősen javult az elmúlt időszakban, így amikor a jegybank eredményéről beszélünk, ne csak az árfolyamot ragadjuk ki, hanem a kamatot is. Ké tségtelen, hogy a jegybank árfolyameredménye ugyancsak magas. Ugyanakkor a jegybank dedikáltan vállalta, és ez a gondolkodása, hogy amikor pozitív az eredménye, arról a jegybank igazgatósága dönt, amikor negatív az eredménye, akkor pedig elkerüli ezt az e redményt, ha pedig nem tudja, az eredménytartalékból ezt képes pótolni. Ebből adódóan a jegybank eredménye soha, soha nem fogja terhelni a költségvetést és az adófizetői pénzeket. (13.30) A jegybanki bérekkel kapcsolatosan, működési költségek. 2013 elejétő l fogva lényegében 25 százalékkal csökkent a jegybankban a vezetői posztok száma. Itt voltak számok a fizetéseket illetően. Én ezeket a számokat nem ismerem. Ugyanakkor szeretném, ha igazából a bértömegre fókuszálnának (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) , nem a fizetésnagyságra, a bértömegre. Egy cég működési költségében a bértömeg számít, nem az, hogy ki mennyit keres. Ez jelenti a megfelelő gazdálkodást. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Tényleg?) Ebben a bértömegben, még egyszer, a vezetői számok csökke ntésével lehetett megtakarítást elérni.
