Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 4. szerda (113. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról ... - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
2125 Először kezdjük a BudaCashsel! Önöknek pontosan kellett volna tudni, és az előbb már hivatko ztam, 2010. szeptember 17e óta, hogy a BudaCashnél milyen típusú, milyen szintű problémák vannak. Az önök honlapján, az MNB honlapján elérhető, bízom benne, még az átláthatóság jegyében a mai napon is elérhető az a 2010. szeptember 17én, a dátum alatt Szász Károly aláírásával ellátott, vizsgálati eredményeket tartalmazó határozat, amely olyan megállapításokat tesz, amely szerint van benne egy ilyen is, hogy a tőkemegfelelési mutatónak ezeknél a cégeknél mindig a törvényben meghatározott mértékűnek kell lennie. Ez egy nagyon udvarias felszólítás, hogy vagy a vizsgált időszak vagy a vizsgálat időszakában valószínűleg ez a tőkemegfelelési mutató nem volt megfelelő. Ezenkívül felhívja ez a határozat a figyelmet arra - az önök honlapján olvasható határozat , hogy az informatikai rendszer hiányosságait meg kell szüntetni, és olyan hiányosságai vannak az informatikai rendszernek, ami nem teszi lehetővé azt, hogy nyomon követhető legyen, hogy ki mikor milyen adminisztrációs jogosultsággal lépett be az informatik ai rendszerbe, és a naplózás hibáját, a visszakereshetőség hibáját derítették még fel, és ennek megfelelően, ha nem tudjuk, hogy ki és mit csinált, akkor legalább még azt sem lehet nyomon követni ebben az informatikai rendszerben, hogy ezt mikor tette az, akiről nem tudjuk, hogy mit csinált. Na most, egy ekkora gazdasági társaságnál, egy ekkora pénzügyi szolgáltatónál, mint a BudaCash, ezek megengedhetetlen dolgok, és én úgy gondolom, hogy 2010ben ez egy megfelelő megállapítás volt. Önök, illetve akkor mé g a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elő is írta, hogy mit kellene tenni, hogy belső ellenőrzési tervet kell készíteni, az informatikai rendszert átláthatóvá kell tenni, és amíg ez a belső ellenőrzési terv és az informatikai rendszer nem a törvények nek megfelelő módon kerül kialakításra, addig pedig folyamatos, félévenkénti jelentést kell tennie ennek a cégnek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé. De mégis ez a cég nem 2010ben omlott össze, hanem azután, méghozzá 2015. március 9én. Szeret ném kérdezni, hogy milyen eredménye volt ennek a vizsgálatnak. A vizsgálat által kimutatott hiányosságokat hogyan vizsgálták önök, hogy helyreállításra kerülteke? Az informatikai rendszer hibáit kijavítottáke, és ha igen, hogyan fordulhatott elő az, ami az újságokban is megjelent, hogy a BudaCashnél nem fiktív kötvények voltak, hanem mik voltak? Fiktív ügyfelek voltak, alelnök úr. Hogyan fordulhat elő, ha féléves jelentési kötelezettséget írnak elő, ha előírják, hogy az informatikai rendszert, úgy az adm inisztrációs jogosultságot, mint a naplózást ki kell javítani és a törvényeknek megfelelővé kell tenni, hogy ez nem történik meg? A Quaestorügyben még érdekesebb a helyzet, hiszen ahhoz képest, hogy Windisch László tágra nyílt szemekkel, néha elcsukló han gon elmondta, hogy mi történt előző este, március 9én, ahhoz képest nemsokára később kiderült, hogy az előző év októberében az ő kézjegyével került aláírásra az a határozat, az az engedély a Magyar Nemzeti Bankban, hogy a Quaestor kibocsáthat vállalati kö tvényeket. Azt senki nem követte - mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét is ellátó szervnél , önöknél már senki nem követte, hogy most 60, 160 vagy 260 milliárd forintnyi kötvényt bocsátott ki a Quaestor. Ezt úgy sikerült az önök orra előtt megc sinálni a Quaestornak, ezt úgy nem sikerült önöknek követni, hogy közben önök nem titkoltan 2014 novemberétől kint ülnek a Quaestorirodákban, ott ülnek és vizsgálják. Én megkérdeztem a nemzetgazdasági minisztert - zárójelet nyitok, kifürkészhetetlen okokb ól nekem soha nem ő válaszol, hanem mindig az igazságügyi miniszter, néha egyszeregyszer egyébként Orbán Viktornak írt levelemre is válaszol az igazságügyi miniszter, én még sosem írtam levelet Orbán Viktornak, ennyit így a közigazgatás rendjéről most, zá rójel bezárva , mégis ezekre a kérdésekre nekem nem válaszolnak, hogy milyen vizsgálati eredménnyel zárult 2015 januárjában a Quaestornál az a 2014 novemberében megkezdett általános és nagyonnagyon átfogó vizsgálat, ami után két hónappal egy nem kicsi cé gcsoport, eltüntetve 220 milliárd forintot, összeomlik. Mi volt ennek az eredménye? Miért nem tették önök a dolgukat, és hogyan lehetett az, hogy Windisch László március 10én tágra nyílt szemekkel és elcsukló hangon mondja, hogy ők sokkal több kötvényt ad tak
