Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 4. szerda (113. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 2012. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a Magyar Nemzeti Bank 2013. évről szóló üzleti jelentése és beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról ... - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
2116 gondolok, akkor azt is lehetne mondani, hogy miért nem próbálják meg azt a helyzetet kezelni, ami a magyar egészségügyben ma fellelhető és tetten érhető, hogy egysze rűen ha nem mondunk mást, mint csak a kórházak strukturális fejlesztését, amely az elmúlt napokban is előjött a médiában, hogy micsoda áldatlan állapotok vannak különböző kórházakban, és erre nem szán egyetlenegy forintot sem a Magyar Nemzeti Bank, habár m egtehetné, ha azt mondja, hogy olyan összegek vannak, amelyeket ő saját maga úgy használ fel, ahogy akar, akkor miért nem - költői kérdés persze, mert tudom, hogy választ nem kap rá a magyar lakosság - olyan fejlesztésekre, kórházrekonstrukciókra szán f orrást a Magyar Nemzeti Bank, amely megérné Magyarország összlakosságának. És önök engedik azt, hogy ezek az emberek, akik egyébként olyan kórházakban fekszenek bent, mint amit lehet látni nagyon sok esetben, hogy ez továbbra is így legyen, továbbra is így maradjon, azt gondolom, mindenképpen nyomasztó a magyar társadalomnak. De ha az egészségügynél maradok, akkor azt mondom, hogy látják önök is, hogy micsoda sorban állás van, és micsoda várólisták vannak a daganatos betegeknél. (12.20) Miért nem próbálják meg a műszerezettséget fejleszteni a különböző kórházakban annak érdekében, hogy a várólisták csökkenjenek, és miért festményekre, miért zongorára, miért épületekre próbálják meg ezt a pénzt költeni? Ha már azt mondják, hogy ennyire nyereséges a Magyar Nem zeti Bank, akkor azt gondolom, hogy valóban közcélokat kellene önöknek látni, és a kórházak gép- és műszerbeszerzése nagyon fontos lehet, mert látjuk azt, hogy a magyar egészségügy hol tart, és abból a pénzből, ami most az egészségügy rendelkezésére áll, n em tudja kezelni ezt a problémát. Én azt gondolom, ha daganatos betegekről van szó vagy éppen súlyos betegekről van szó, akkor önök nem tehetik meg azt, amit megtesznek, illetve megtehetik, csak nem jó Magyarország lakosságának, ha olyan pénzköltést látnak , amely nem az egészségügybe vagy nem az oktatásba van invesztálva, hanem képvásárlásokba és festményvásárlásokba. Ebből adódóan én azt gondolom, hogy a Magyar Nemzeti Bank vezetésének el kellene gondolkodnia, hogy a továbbiakban mire költi azokat a forrás okat, amelyek nagyon fontosak. Többször elmondták, és sorolhatnám a problémákat, amelyek Magyarországon jelen vannak, de nem szeretném sorolni, mert önök előtt ott van Magyarország szociális térképe, és bármikor bármelyik pontra odabökhetnek, és mondhatják azt, hogy ezt támogatjuk, mert ez fontos lehet Magyarország fejlődésében. Akkor támogatnák a magyar lakosságot, mert az a szociális helyzet, ami ma van Magyarországon, láthatólag megköveteli azt, hogy ne pénzherdálás és pénzszórás legyen, hanem célzott pé nzeket próbáljanak meg odajuttatni, ahol szükség van arra. Ezért tehát önöknek nagyon nagy a felelősségük ebben. De ugyanúgy nagy felelősségük van abban - én nagyon fontosnak tartom, amit mondanak, és ezt is jó dolognak tartom , hogy a növekedési hitelpro gramot elindították az önök forrásaiból. Bizonyára ismerik a számokat, jómagam is utánanéztem, a növekedési hitelprogramban a vállalkozóknak mintegy 2025 százalékát tudták csak támogatni. Még egyszer mondom, a vállalkozók 2025 százalékát, s én azt is lát om, hogy 2015ben új konstrukciókat akarnak elindítani, hogy minél többen próbáljanak meg bekerülni ebbe a rendszerbe, mert eddig nagyon sokan kikerültek ebből a hitelkonstrukcióból. Nagyon sok vállalkozót megkérdeztem az elmúlt két nap, és bizony az a kon strukció, amit 2015ben elindítottak, nem teszi lehetővé, hogy bekapcsolódjanak a hitelprogramba. Ezért az a növekedési hitelprogram, amit meghirdettek, azt lehet mondani, hogy papíron jó, de a vállalkozókat nem tudja igazán elérni, mert ha csak 2025 száz alékot ér el a kis- és középvállalkozói rétegből, akkor ez nagyon nagy problémát jelent, mert azt gondolom, hogy minden vállalkozásnak szüksége van különböző hitelkonstrukciókra, viszont amikor több hónapon keresztül ezt a hitelkonstrukcióba való beágyazód ást megpróbálják elindítani, akkor rájönnek a végén, hogy nem sikerült, és onnantól kezdve kezdhetik újra, vagy pedig a vállalkozásukat meg kell szüntetni.
