Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 3. kedd (112. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT (MSZP): - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP): - ELNÖK: - DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
2034 A számok vonatkozásában folyamatosan elbes zélünk egymás mellett. Talán nem világos az ellenzéki képviselőknek, hogy hány hektárról és hány darab helyrajzi számról van szó. Ezt most szeretném egyszer s mindenkorra egyenesre állítani, ha megengedik nekem, hogy ne legyen ennyi tévhit. Nem akartam meg terhelni önt sok számmal, képviselő úr, de úgy látom, hogy nem tudjuk ezt kikerülni, ezért javaslom, hogy menjünk végig rajta. 3 hektár alatt összesen van 35 800 hektár, amit értékesítünk, és ez 31 ezer helyrajzi szám. Nem akarom nagyon apróra bontani, ezé rt most a következő lépést mondom önöknek. 350 hektár között van 120 ezer hektár, és majdnem 9 ezer helyrajzi szám. Minden más e fölött van. Csak példaként szeretném megemlíteni, hogy 49 olyan ingatlanunk van, amely 150 és 200 hektár között van, és 26 dar ab, amely 200 hektár fölött. De beszéljünk a hektárról is! 200 hektár felett összesen 6 ezer darab van, amit most meghirdettünk. Bocsánat! A 200 hektár fölötti összes darabszám mögötti területméret alig haladja meg a 6 ezer hektárt, 150 és 200 hektár közöt t összesen 8 ezer hektár van, amit meghirdetünk, és az 50 és 100 hektár között is még mindig „csak” 48 ezer hektár. Tehát azt szeretném önöknek mondani, hogy ennek a földértékesítési programnak a legnagyobb része - s ez már egyben reakció Harangozó képvise lő úr állítására is - igenis a kisebb területekből tevődik össze. Igazuk van, darabszámra a 3 hektár alatti a legnagyobb, de ha az összes hektárszámot is megnézem, akkor körülbelül ott járunk, hogy az összes terület felénél is több az, ami 50 hektár alatti , amit értékesítünk. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert ezek szerintem - de kövessenek meg, elfogadom, ha nem értünk egyet - nem nagyüzemi méretek. Ezek egyáltalán nem nagyüzemi méretek, sem a mennyiséget, sem a darabszámot figyelembe véve. Ezt szerettem volna helyre tenni. Hányan szereznek földet ebből a programból, kérdezte Harangozó képviselő úr. Ez ugyan nem az előterjesztésről szól, de reagáljunk ezekre a kérdésekre is! 102 ezer földműves van Magyarországon. Valóban nem tud mind a 102 ezer földet szer ezni, hiszen a földforgalmi törvény szabályai szerint - amit önök nem szavaztak meg; lelkük rajta! - a helyben élő gazdákat elsőbbség illeti meg, és ahol nincs állami föld, amit értékesítünk, ott a helyi gazda nyilván nem tud mit vásárolni, sem a liciten, sem az elővásárlási sorrendben. Nem tudom megmondani önnek, hogy ez mekkora terület, de ha megnézzük, hogy hol helyezkednek el azok az állami földterületek, amelyeket most értékesítünk, azt látjuk, hogy legalább megyei szinten egész jól lokalizálhatók. S h a ezt végignézzük, rá fogunk jönni, hogy a megyéknek egy jelentős részében nincs is olyan állami föld, amit most értékesítenénk. Tehát az az állítása politikailag nagyon jól hangzik, sőt igaz is, hogy nem fog mind a 102 ezer földműves földet szerezni, de e nnek a derékhada azért nem fog szerezni, mert nincs ott értékesítésre szánt termőföld, és nem azért, mert bárkit bármiből kizárnánk vagy ki szeretnénk zárni. Én látok abban ellentmondást, amit ön elmondott. Úgy tenném fel a kérdést: mi a probléma azzal, ho gy ha vannak nagyüzemek, amelyek korábban nagy területeket használtak egyben, és most azt mondjuk, hogy ne ők használják azokat a továbbiakban, legalábbis tegyünk erre egy kísérletet, vagy legalábbis a tulajdonjogot próbáljuk meg a helyi földműveseknek biz tosítani, plusz adjuk oda neki azt a lehetőséget - Győrffy képviselő úr javaslatát figyelembe véve , hogy amíg ő nem tudja hasznosítani, addig piaci bérleti díjat fizessen? Ne haragudjon, de én nem értem, hogy ezzel mi a probléma. Számos parlamenti felszó lalást tudok öntől is idézni, ahol kritikával illeti azt, hogy ezek a nagyüzemek áron alul jutottak állami földbérlethez. Most azt mondjuk, hogy volt, ami volt, lépjünk egyet, s mondjuk azt, hogy az így áron alul földbérleti lehetőséggel élő nagyüzemnél le galább azt ne hagyjuk meg, hogy megmaradjon ez a lehetőség, hanem legyen egy piaci viszony, másrészt meg azt mondjuk, hogy próbáljuk meg a földtulajdont, legalább a tulajdont ezektől az üzemektől a családi vállalkozások, vagy inkább úgy mondom, a helyi föl dművesek rendelkezésére, tulajdonába adni egy nyilvános árverésen. Ebből a szempontból nem értem, miért fáj az önnek, hogy Győrffy képviselő úr javaslata lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket a bérleti díjakat meg tudják emelni piaci szintre. A számokkal kapcsolatosan még egy fontos dolog. Mindig elveszünk a részletekben, pedig nagyonnagyon fontos. Igaza van, van olyan, akinek évtizedek múlva jár le a földhasználati
