Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 3. kedd (112. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2026 Nyilván ebben a vitában ezen a vitanapon, ami erről szólt, nem véletlenül mondta el több fideszes képviselő is, hogy de ők egyéni kör zetben megválasztott egyéni képviselők. Talán itt valami okokozati összefüggés is lehet, hogy ezekkel valami olyan szívességekre szeretnének szert tenni cserébe, amivel majd az egyéni képviselői újraválasztásukat tudják ezek az újdonsült birtokosok segíte ni, mondjuk, egy falunap támogatásával, mondjuk, olyan szívességekkel, amivel majd jönnek az aláíróívekre az új aláírások, meg majd lehet terelni az embereket is szavazni. Hát, lehet, hogy ez csak az én rosszindulatú feltételezésem, de az a helyzet, hogy a z előző választásokkor már láttunk ilyet a közmunkaprogram kapcsán. És a földbérleti rendszerük kapcsán is hasonló dolgokat láttunk. Tehát nincs okom feltételezni azt, hogy nem ennek a folyamatnak a továbbfolytatásáról van szó. Tehát jönnek az új tulajdono sok, akik 2030, vagy akár 38 évig is, nem fognak gazdálkodni, hanem ott a bérlők gazdálkodnak, és most hirtelen fontossá vált, hogy akkor mi a bérleti díj. Ezért benyújtanak egy törvényt, hogy akkor meg lehessen emelni a bérleti díjat, és így az új tulajd onos, amikor majd felveszi a nagyon kedvező kamatozású, ezáltal a köz által támogatott hitelt ahhoz, hogy ő magántulajdonossá váljon, akkor ezt a hitelt gyakorlatilag ebből a bérleti díjból nagy részben vissza tudja fizetni. Tehát hogy még nagyon be se kel ljen fektetnie abba, hogy ő tulajdonossá váljon, hanem ezt, mintegy ilyen hűbéri kegy, megkapja a fideszes kormányzati vagy parlamenti döntések kapcsán. (Font Sándor: Licitálók…) Igen, tisztelt képviselőtársam, a licitálók. Hát, kíváncsi vagyok, hány embe r megy licitálni egyébként olyan földekre, amiken egyébként 2030 évig nem tudnak gazdálkodni. Ezek vagy befektető spekulánsok, vagy hát önök mondtak nekik olyan információkat (Zsigó Róbert: Bérlők!) , hogy ez majd meg fogja nekik érni. Íme, itt van ez az e lőterjesztés, és majd még meglátjuk, hogy milyen előterjesztések fogják ezt a későbbiekben követni. A 2010 előtti dolgokról hallottunk Font képviselőtársamtól. Hát igen, valóban, amint említettem, 2010 előtt például láthattuk, hogy a Fidesz közeli oligarch ák, amikor megkapták a 12 állami gazdasághoz tartozó földeket, ami ebből a 380 ezer hektárból mintegy 160 ezer hektárt tesz ki, akkor ők szinte ingyen vagy nagyon alacsony bérleti joggal kapták meg ezeket a földeket. És még egyszer mondom, nem másról van s zó, hogy majd itt szépen szelektálni fognak, hogy ki az, akinél ezt itt megemelik, és ki az, aki majd mintagazdaságként ez alól mentesül. Mondhatnám azt az egészre, hogy ezen rész miatt tulajdonképpen fájjon az ő fejük, ezzel nekünk nem nagyon van mit fogl alkozni, mert hát legalább akkor most meg fogják fizetni azt a bérleti díjat, amit meg kell érte fizetni, csakhogy van ennek a törvénynek más hatása is. Hiszen nemcsak az állam és az oligarchák közötti bérleti viszonyokat, illetve a bérleti díjakat kívánja rendezni, hanem minden polgárjogi aktusba beleszól, tehát magánszemélyek és nemcsak magánszemélyeknek, hanem magánszemélyek társas vállalkozásoknak biztosított bérleti szerződéseibe is bele fog szólni, és azért itt vannak komoly gondok. Ahogy erről itt má r sokszor beszéltünk, és én is sokszor elmondtam, és itt is szeretném rögzíteni az álláspontunkat, valóban nem biztos, hogy az egy szerencsés helyzet, ami kialakult Magyarországon, hogy nagyon sok, jellemzően nagy mezőgazdasági üzem van. (16.20) Tehát lehe t azon gondolkodni, hogy hogy lehet minél több életképes családi gazdaságot segíteni, hogy létrejöjjön, boldoguljon, és milyen integrációba, szövetkezetbe lehet őket segíteni, hogy azáltal életképesek, versenyképesek is legyenek. Itt azonban nem erről van szó, hanem arról van szó, hogy ha ezekbe a bérleti jogviszonyokba beleszólunk, és hirtelen majd mindenki elkezdi megemelgetni egyik napról a másikra a bérleti díjakat, akkor például simán két vállra fektethetjük a hazai tejágazatot is, ami most is nagyon n ehéz helyzetben van. Hiszen felhívnám a tisztelt képviselőtársaknak a figyelmét arra, hogy a tejelőszarvasmarhatartóknak több mint a 80 százaléka társas vállalkozás. Akiknek nincsenek saját földjeik. Ők mind bérlik ezeket a földeket, és most, hogy megszűn tek a tejkvóták az EUban, olyan tejárak vannak, amivel így sem tudnak életben maradni. Hát itt vitatkozunk folyton arról meg mezőgazdasági bizottsági üléseken, hogy mivel tudjuk ezeket a tejtermelőket segíteni, hogy életben maradjanak, hogy a hazai tejága zat túlélje ezt a helyzetet. Na
