Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 3. kedd (112. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2024 Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Képviselőtársaim! Győrffy Balázs előterjesztésével egyetértünk, azt támogatni szeretnénk. Azt gondolom, hogy egy kényes kérdést szeretne tisztázni. Közismert, hogy a „Földet a gazdáknak” program keretében megindult és már jelenleg is zajlik az állami termőföldeknek a meghirdetése, és várhatóan ez a mintegy 350 ezer hektár termőföld magyar gazdálkodók kezébe fog kerülni. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az állami termőföldekkel 19961997 óta elég változatos módon gazdálkodott a mindenkori kormány, és ennek következtében előfordultak olyan helyzetek - főleg a 2010 előtti helyzetre gondolok , amikor az akkori kormány bérbe adva ezeket az állami területeket, igen jelentős előnyt biztosított a mostani bérlőknek. Ez azt jelenti, hogy miután 2010ben a „ Földet a gazdáknak” program keretében egy magasabb szintű bérleti díj került megállapításra, azok a gazdálkodók, akik 2010 után gazdálkodnak ezen állami termőföldeken, magasabb összegű bérleti díjat fizetnek a 2010 előtt bérleti formában termőföldhöz jutó gazdatársaikhoz képest. Most viszont mind a 2010 előtt bérleti formában működő állami termőföldek, mind a 2010 után bérleti formában gazdákhoz jutó termőföldek meghirdetésre kerülnek, tehát ezeknek magyar magánszemély lesz a tulajdonosuk. És itt merült fel az a kérdés, amit Győrffy Balázs indítványa boncolgat, hogy a 2010 utáni, jelenlegi kormány által javasolt szerződésekben, bérleti szerződésekben már kikötés, hogy két, illetve háromévente felül lehet vizsgálni a tulajdonosnak, jelen esetben a magyar áll amnak a bérleti díjat. De ez nem igaz a 2010 előtt kötött szerződésekre, ott ugyanis ilyen kitétel nincs. Na már most, hogyha ezek az állami termőföldek magánkézbe kerülnek, akkor lesznek olyan tulajdonosok, akik bérleménnyel terhelt földterülethez jutnak hozzá, és azon területek, amelyek 2010 után kerültek gazdálkodókhoz bérleti formában, ott az új tulajdonosnak lesz lehetősége két, illetve háromévente felülvizsgálni és kezdeményezni a bérleti díj piaci áron való megállapítását. De azon majdani tulajdonos ok, akik a 2010 előtt bérbe adott termőföldeknek lesznek majd a tulajdonosai, és a bérlő továbbra is fenn szeretné tartani a bérleti viszonyt, azaz gazdálkodni szeretne rajta, ott az új tulajdonos nem kezdeményezhet bérletidíjváltozást. Ezen nagyarányú me gkülönböztetést javasolja kiküszöbölni Győrffy Balázs képviselőtársunk indítványa, és ez véleményünk szerint helyes. Természetesen ez elvezet egy másik kérdéshez is, a magánszemély és magánszemély közötti bérleti jogviszony időközbeni felülvizsgálatára. A tapasztalatunk az, hogy a magánszemélyek egymás között egyébként minimum ötéves időtartamra kötik a bérleti szerződést döntő mértékben, mert ez az az időtartam, amelyhez kapcsolódóan a tulajdonos a bérleti díj bevételéből nem köteles személyi jövedelemadót fizetni. Ezért általános, hogy öt évre vagy annál hosszabb időkre kötik meg a gazdálkodók és a tulajdonosok egymás közt ezt a szerződést. Ez a törvénymódosítás lehetőséget nyújt itt, ez esetben is arra, hogy az öt évre vagy annál hosszabb időre megkötött szerződésnél időközben az érintett felek rendezzék a soraikat, és nézzék meg, hogy a piaci viszonyok esetleg mást diktálnake. (16.10) Mindenki előtt ismert, hogy 20102014 között jelentős földbérleti áremelkedés következett be, többek között annak köszönh etően, hogy a 2014es moratóriumig mindenki rendezni szerette volna a földtulajdonlás kérdését és a bérleti jogviszonyát. Nagyon hosszú időre is kötöttek ennek következtében bérleti szerződéseket, és ahol esetlegesen nem rendezték a bérleti ár felülvizsgál atának időközbeni lehetőségét, ez a törvényjavaslat megnyitja ezt is. Garanciának látjuk, hogy az agrárkamara a felek között először egy javaslatot tesz, hogy véleményük szerint mi a piaci ár azon a területen, abban a megyében, a megyének azon a részén oly an típusú, akkora nagyságrendű és olyan minőségű földre, amelyről éppen szól a bérleti szerződés megváltozása. Ez, bízunk benne, hogy döntő mértékben már irányt mutat az érintett feleknek, a tulajdonosnak és a gazdálkodóknak, hogy e fölé ne menjenek a köve telésben. És ahogy a törvényből ez kiolvasható, hogyha ez nem következik be, azaz mégis valamelyik félnek a megtett ajánlat nem
