Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 3. kedd (112. szám) - A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - GYŐRFFY BALÁZS
2022 mert az egész rendszer kialakításának pontosan az a célja, hogy a hasznosításba kapott vízterületeken a halasítást, a halgazdálkodást csak olyan módon lehet ténylegesen megteremteni és végreh ajtani, ha pontosan tudjuk, hogy milyen halra és mennyi halra van szükség az adott vízterületen. Ez a mai vita kicsit túlnyúlt ezen a kereten, amit ez a rövid módosítás tartalmaz, de nem volt hiábavaló. Azt hiszem, hogy a horgásztársadalom természetesen na gyon várja, és innen elvisszük a hírét a mai vitának. Kérem a képviselőtársaimat, hogy a módosító indítványaikkal keressenek meg bennünket és utána a szokásos ügymenetben a parlament pedig szavazza meg ezt a törvényjavaslatot. Nagyon várjuk már. Köszönöm s zépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségük. A mező- és erdő gazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig . A Győrffy Balázs fideszes képvis elő úr által benyújtott előterjesztés T/6981. sorszámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Győrffy Balázs képviselő úrnak, a napirendi pont előterjesztőjének, 30 perces időkeretben. GYŐRFFY BALÁZS ( Fidesz ), a napirendi po nt előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy nagyon rövid módosítóról van szó, úgyhogy mindenkit megnyugtatok, a 30 perces időkeretet egész biztosan nem fogom kihasználni. Néhány gondolatban azonban mégiscsak illene bemutatni azt a jo gszabályt, azt a módosítást, amelyet most tárgyalunk. Az alapmetódus a jogszabálymódosításban az, hogy a föld tulajdonosának a haszonbérleti szerződés megkötése után két évvel, majd ezután minden harmadik évben rendelkezésére álló lehetőség legyen az, hog y az általa bérbe adott területért piaci bérleti díjat tudjon kérni. (16.00) Fontos leszögezni, hogy piaci bérleti díjat. Miképpen is tudna ez megvalósulni? Első lépésként a földtulajdonos egy szakértői becslést kér a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától, majd ezt egy kísérőlevéllel párosítva elküldi a föld használójának, mondván, hogy a továbbiakban ezen bérleti díj összegét szeretné az adott területért megkapni. A föld használójának megvan a lehetősége arra, hogy amennyiben ezzel az összeggel, a kamara értékb ecslésével nem ért egyet, bírósághoz tud fordulni, és kérheti a bíróságtól a piaci haszonbérleti díj megállapítását. Miért éppen a kamarától? - tehetik fel a kérdést, és nyilván erre érdemben válaszolni is kell. Úgy gondolom, hogy a kamara tagságának a zöm ét termelő gazdálkodók adják, tehát tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy mi a piaci bérleti díj, hiszen nagyon sokan közülük egyébként piaci bérleti díj ellenében bérelnek termőföldet. Azért gondoljuk, hogy jó egy ilyen első lépcsőt beépíteni, hisz ez érdemben tehermentesíti a bíróságokat is, hiszen abban az esetben, hogy ha nincs vita a felek között, akkor a bírósági szakaszt el tudjuk kerülni. Viszont ha nézeteltérés van, érdekellentét van,
