Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 3. kedd (112. szám) - A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz):
2020 arra nincs pénzük, vagy talán azt az összeget fedezi, amennyibe a haltelepítés kerül, és egyetlenegy bevételük van, ami nem más, mint a tagdíjak beszedése. Tehát szeretném még egyszer leszögezni - itt a pályázatok kapcsán is az előbb azér t bonyolódtunk vitába , én szeretném a horgászegyesületek számára azt a lehetőséget kiterjeszteni, hogy pályázati úton pénzekhez tudjanak jutni, hogy megfelelő, XXI. századi színvonalon tudják a rájuk bízott vízfelületeket rendeltetésszerűen üzemeltetni. Biztos, hogy ha egy ilyen egyesület hozzá tud jutni pályázati forrásokhoz, valószínű fog alkalmazni halászati szakmérnököt, hogy még jobb szolgáltatást tudjon nyújtani a tagok számára, de addig ne mondjunk ilyeneket, tisztelt képviselő úr, amíg az életben maradásukért küzdenek ezek az egyesületek. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, kíváne még valaki élni a felszólalás lehetőségével. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok. Az ál talános vitát lezárom, s akkor megadom a szót az előterjesztőnek, Szűcs Lajos képviselő úrnak. DR. SZŰCS LAJOS ( Fidesz ): Köszönöm a szót, elnök úr. Mélyen tisztelt Képviselőtársaim! Nem óhajtok egy mondatot sem pazarolni Sallai R. Benedek képviselő úrra... (Sallai R. Benedek: Legalább egyet!) - legalább egyet. 350 ezer horgászt sértett meg, azon belül pedig minden egyes olyan… (Sallai R. Benedek: A Mohosztagokat?) Engem nyugodtan sértegethet, de nem engem sértegetett, hanem a mögöttem lévő urakat például, alelnököket és a mögöttük lévő 350 ezer horgászembert, akiknek nagyon régi vágya volt, hogy a saját sorsukat a kezükbe tudják venni, és minden olyan problémát, amit ön elmondott, csak éppen mi annak az ellenkezőjét éreztük, meg tudjunk oldani. Tisztelettel jesen kérem, hogy ha ezentúl beszélne azokról az emberekről, akik a halőrzést védik, nem a tíz állami halőrről van szó, akiknek a munkája természetesen a Nébihen keresztül a hallal kapcsolatos jogszabályok betartása, hanem azokról az emberekről, akik ponto san azért, hogy egy olyan szemlélet tudjon megváltozni ebben az országban, hogy ha egymás mellett horgászunk, akkor a másik horgászembernek meg tudjuk mondani azt, hogy olyan időszakban horgászol, amikor ezt a módszert nem használhatod, olyan halat fogsz k i, amelyiknek a méretkorlátozása miatt te ezt nem vihetnéd el, és hogyha ezt a szemléletet meg tudjuk teremteni, akkor azok a víziók, amiket mi szeretnénk a halgazdálkodással kapcsolatban Magyarországon megteremteni, azok megvalósulnak, valóban azokat az ő shonos fajokat szeretnénk már mi is látni a vizekben. Azt kértük, és arra tettünk javaslatot, hogy ezt a kérdést a saját berkeinken keresztül tudjuk elvégezni. Tisztelettel javaslom a képviselő úrnak, hogy olvassa el a halgazdálkodási törvényt, és tudnia k ell, hogy minden vízterületre jelen pillanatban is éves halgazdálkodási tervet kell készíteni, amit engedélyeznek olyan mértékig, hogy akár a telepítéseket be kell jelenteni, ellenőrzik, hogy valóban azt a halat telepítike a vízbe, amit kell, az őshonos f ajok védelme nagyon fontos eleme ennek a törvénynek, az invazív fajokkal természetesen mi is úgy vagyunk, hogy szeretnénk minél gyorsabban ezekre pontot tenni. (15.50) A kormoránkérdés több képviselőnél is említésre került. Szeretném elmondani, hogy közöse n, nem e törvény keretein belül, de egy nagyon fontos kérdést rendezni kell. Nem lehet a kormoránokat a fészkelőhelyükön gyéríteni, mert ezek az állatok elég okosak, de meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a fészkelőhelyeken lehessen gyéríteni őket. Ez az egy olyan megoldás van, amely ennek a madárnak az invazív terjedését meg tudja akadályozni. Tisztelt Heringes Anita, köszönöm szépen a mondatait. Azt tudom elmondani önnek, hogy a törvényjavaslat első célja az volt, hogy ne versengő ellenfelei legyen ek a horgászegyesületek egymásnak, hanem próbáljunk olyan lehetőséget biztosítani számukra, amellyel a halgazdálkodási joggal tudunk élni. Amikor a Mohosz elnöke lettem, az urak az alátámasztói ennek a dolognak, azt
