Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 3. kedd (112. szám) - A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. LEGÉNY ZSOLT, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1978 védelme ezt különösen indokolttá teszi, a vadászati hatóság miért nem teszi kötelezővé a felsőfokú végzettségű hivatásos vadász igénybevételét. A javaslat a vadgazdálkodás i ágazat meghatározó problémáját, a vadkárokhoz kapcsolódó kérdéskört új alapokra kívánja helyezni. Ennek legfontosabb eleme, hogy rögzítésre kerül az, hogy a vadállomány nemzeti értékünk, és a természetes életközösségek része - ez szerintünk egy nagyon he lyes megközelítés , így nem tekinthető, mondjuk úgy, rendellenesnek vagy oda nem illőnek a mező- és erdőgazdasági területeken történő megjelenése. Ennek szellemében a gazdák a mostaninál nagyobb veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni a javaslat szeri nt, hiszen az eddig okozott kár 5 százalékára most azt mondja a törvényjavaslat - eddig az nem számított vadkárnak, és a vadásztársaság csak az efölötti kárt volt köteles megtéríteni , ez a javaslat ezt az 5 százalékot 10 százalékra emelné fel. Szerintünk kérdéses az, hogy a kis- és családi gazdálkodók kibírnake egy ilyen duplázott tehernövelést, ami gyakorlatilag egy százszázalékos tehernövekedés részükre. A törvényjavaslat értelmében a gazdáknak és a vadászoknak sokkal jobban együtt kell majd működniük a vadkárelhárításban, tisztább szabályokkal abban, hogy kinek mi a pontos teendője. Így például a vadásztársaságoknak kell majd elterelő etetést végezniük a károk megelőzése érdekében, egyúttal a gazdáknak muszáj lesz majd hagyniuk egy ötméteres sávot az e rdő szélénél, ahol, ha termesztenek is valamit, az elég alacsony kell legyen ahhoz, hogy a vadász észrevegye benne az erdőből a földek felé tartó vadállatot. A javaslat indoklása szerint így a vadászoknak esélyük lesz kilőni például egy vaddisznót, mielőtt az még beérne a kukoricásba. Ez azonban jó pár vélemény szerint hibás megközelítés, merthogy vannak olyan vélemények, amelyek szerint ez az ötméteres sáv, illetőleg az abban termesztett külön nem művelhető növénykultúra nem takarítható be, így hiába a jó szándék, ez nem jelenthet valódi megoldást. Ráadásul a termelőknek a területeiken biztosítania kell a tábla gépkocsival való körbejárhatóságát is, és ezzel, valamint az új ötméteres sávval jelentős területet kell kivonniuk a termesztés alól. A javaslat, Gy őrffy képviselő úr úgy említette, hogy szerinte egyik legjobb pontja, szerintünk meg szakmailag egyik leggyengébb pontja a tájegységi fővadászokra vonatkozó rész. Ismerve az Orbánkormány eddigi tevékenységét, egy tisztán a területért felelős minisztériumb a integrált rendszer politikai kérdéseket is felvet a mi megközelítésünk szerint, ezeket a fővadászokat ugyanis a szakmai irányítás megtartása mellett a miniszter nevezi ki. (Győrffy Balázs közbeszól.) Ráadásul a javaslat társadalmi egyeztetése során nyilv ánosságra hozott hatásvizsgálatból tudható, hogy a minisztérium 55 ilyen tájegységi fővadászt tervezne alkalmazni, ez tehát 55 terepjáróval, 55 távcsővel, 55 maroklőfegyverrel és a többivel jár még. Mindezek mellett szerintünk szakmailag ugyancsak problémá s, hogy a javaslatból nem derül ki teljesen tisztán és világosan, hogy mi a hatósági funkciók és a fővadászok jogköreinek a kapcsolata. Például a 6. § (9) bekezdése szerint fellebbezéssel lehet élni a területet módosító javaslattal szemben, de az nincs meg jelölve, hogy hová lehet benyújtani a fellebbezést. Ezeken túlmenően, jóllehet szakmailag sok olyan kérdést kíván rendezni a törvényjavaslat, amely szerintünk is rendezésre kell hogy szoruljon, ugyanakkor politikailag erősen megkérdőjelezhető szándékokat v élünk felfedezni a törvényjavaslatban, így például szerintünk az egy erősen politikailag determinált kormányzati szándék, amely a nagyvállalkozó új földesuraknak kedvez akkor, amikor az új javaslattal rengeteget könnyítenek azon, hogy ki válhat a vadászati jog haszonbérlőjévé. Szerintünk a Mészáros Lőrincek és Tiborcok így már nemcsak a földet veszik el a kisebb gazdáktól, hanem a vadászat jogát is. A hatályos törvényben a feltétel az, hogy adott szereplő a vadászterület legalább 25 százalékát művelje. Az ú j javaslat szerint azonban elég lesz legalább 500 hektárt művelni az érintett területből. Ez, ha lefordítjuk vagy egyszerűsítjük, azt jelenti, hogy mondjuk, egy 10 ezer hektáros vadászterületnél most még 2500 hektár művelése kell a haszonbérlővé válás lehe tőségéhez, de ezzel a javaslattal ez az ötödével is elegendő, az ötödével is beérné. Azaz minél nagyobb egyegy
