Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 3. kedd (112. szám) - A vad védelmével, a vadgazdálkodással, valamint a vadászattal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GYŐRFFY BALÁZS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1976 földtulajdonosok, illetve a vadászatra jogosultak között, ott a tíz évvel ezelőttihez képest sokkal egyszerűbb formá ban jöhetnek létre a vadászatra jogosultak. Fontos megemlíteni, hogy a kezdeményezés, ami a földtulajdonosok jogosítványa, hogy milyen területi hatállyal jöjjön létre egy vadgazdálkodási egység, a korábbi egyharmados területnagyságról egyötö dre, azaz 20 százalékra fog csökkenni. Ez mindenképpen a földtulajdonosok pozícióját erősíti. Mint ahogyan az is erősíti a földtulajdonosi közösség erejét, hogy a közösségi gyűlésen bárki részt vehet területi minimumhatár nélkül. Hiszen korábban erre nem v olt lehetőség, de most akár egy hektárral is tudom képviseltetni magam az adott közösségi gyűlésen. Nemegyszer problémát okozott, ha már a földtulajdonosi közösségnél tartunk, hogy a közös képviselő jogai és kötelezettségei nem igazán voltak megfelelőképpe n szabályozva. Ezért nagyon sok esetben abszurd szituációk álltak elő. A jogszabály erre is egy egzakt megoldási javaslatot fogalmaz meg. Nem mellesleg rögzíti, hogy a közös képviselő adott helyzetben vissza is hívható. Mindenképpen a földtulajdonosok pozí cióját erősíti az, hogy a bérleti díj a vadászati szezon, azaz március 1. előtt 90 százalékban meg kell hogy érkezzen a földtulajdonosi közösség számlájára. Amennyiben ez nem történik meg, abban az esetben a hatóság a vadászatra jogosultat törli a nyilvánt artásból. Tehát ez egy komolyan veendő feltétel a vadászatra jogosultak szempontjából. És ha már a törlésnél tartunk, törölheti egyéb más esetekben is a vadászatra jogosultat a hatóság a nyilvántartásból. Két esetben: ha megsérti a jogszabályt, vagy - és i tt azért majd a Besetben fontos felelősen dönteni a közeljövőben - amennyiben a bérleti szerződésben foglaltakat nem tartja be. Ezért nyilván a földtulajdonosoknak nagyon oda kell majd figyelni, ahogyan a vadgazdálkodóknak is, hogy ez a szerződés mit fog tartalmazni. Ugye, a hivatásos vadászoknak a megkezdett 4000 hektáronként történő kötelező foglalkoztatása régi társadalmi diskurzus tárgya vadászberkekben. Itt a papírvadőrök intézményét talán nem blaszfémia idehozni, hiszen mindannyian tudjuk, hogy miről van szó. Azt gondolom, hogy ez egy olyan optimális területmegjelölés, ami egyértelműen kezelheti ezt a helyzetet. Végezetül, ha a nagy témákat tekintjük, akkor még a vadkárról szeretnék röviden szót ejteni, ami a darázsfészek ebben az egész témában. Ugye, két véglettel találkozunk, az egyik, hogy üsse meg a guta az összes vadászt, a Bverzió pedig, hogy fogja be a száját minden paraszt, hiszen kap iksz ezer forintot hektáronként. Azt gondolom, ezt a két végletet a megoldás keresésekor figyelmen kívül kell hagyni, hiszen nem vezet sehová. Ugyanakkor jól mutatja, hogy ez egy olyan téma, amiben teljes konszenzust soha nem fogunk elérni, hiszen olyan szélsőséges vélemények is megjelennek, amivel nem tud mit kezdeni a megoldásra törekvő szakértő vagy akár csak l elkes laikus. Meg kell állapítanunk, hogy a vad jelenléte nem egy természetellenes valami, az része a természetnek. Ez ellen azért szót emelni dőreség volna. Ugye, a kár a földhasználót terheli 10 százalékban, ennyi változás van a korábbiakhoz képest, mert 5 százalék volt, de a másik oldalról is történtek módosulások. Hiszen ez akár 0 százalék is lehet, ha a vaddisznó és a gím esetében a vadászatra jogosult az előző idényben nem teljesíti azokat a számokat, amelyeket a hatóság számára előírt. A most hatályo s törvény szerint ez egy vadgazdálkodási bírságban kimerül, ez azért egy sokkal határozottabb iránymutatás és ösztönző a vadgazdálkodók számára. Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy az a legjobb vadkár, ami nem is jelentkezik, tehát a vadkármegelőzésre kel l komoly hangsúlyt fektetnünk. Itt fontos, hogy ebben közös felelősséggel viseltessék mind a föld használója, mind pedig a vadgazdálkodó, hiszen eredményesen csak közösen tudnak fellépni a vadkárral szemben. Ugyanakkor nyilván nem elvárható, hogy olyan szi tuáció, olyan helyzet jöjjön létre, hogy nincs vadkár, mert vadkár azért mindig lesz. Ugyanakkor, ha már egyszer vadkárról beszélünk, akkor fontos, hogy a vadkár megfelelőképpen legyen megállapítva. Itt a vadkárszakértőkkel szemben azért fontos dolgokat me g kell követelni. Köszönöm a Vadászkamarának a lehetőséget az együttgondolkodásra. Sokat törtük a fejünket, hogy milyen szakmai követelményeket támasszunk a vadkárszakértőkkel szemben, akik reményeink szerint majd nem megbecsülik, hanem valamilyen formában majd meghatározzák a vadkárt. Ne adjunk
