Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 3. kedd (112. szám) - A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KÓNYA PÉTER (Független):
1965 Pozitív az is, hogy 2016tól megszűnik a kategóriák közötti különbségtétel a bérfejlesztésnél, vagyis amíg 2015. július 1jével beharangozott átlag 30 százalékos bérfejlesztést úgy kellett végrehajtani, hogy az alapfeladatot ellátóknál ez 30 százalékos volt, az alapfeladatot nem ellátóknál már csak 25 százalékos, míg a vezetőknél 15 százalékos volt, addig a 2016tól esedékes 5 százalékos emelés a másfél év átlagában már mindenkinél maximum 35 százalékos lehet. Ugyanakkor problémát jelent, hogy a törvény a most benyújtott módosításaival és korrekciójával továbbra sem orvosolja a következő problémákat, amelyek jelentős bérfeszültségeket fognak okozni az állománynál. Azok, akiknek az illetménye az új besorolás következtében 2015. július 1jével 35 százaléknál magasabb mértékben emelkedett, vagy épp az új besorolás következtében és számos pótlék megszűnésének eredményeként nemhogy emelkedett, hanem csökkent volna, és akik most ezért illetménykorrekciót kapnak, nos, ők azok, akik előreláthatólag akár négy évig is helyben fognak topogni az illetményük tekintetében. Nem kezeli a törvénymódosítás azt sem, hogy kifutóban van a r endőrségnél a korábban bevezetett úgynevezett hűségpénz rendszere. Ennek elvesztése a tapasztalt, idősebb rendőröknél havi 50 ezer forint bércsökkenést fog eredményezni, ha ezt valamilyen új rendszer nem váltja ki. Kimondottan negatív visszalépés ebben a m ódosításban az áprilisban elfogadott törvényhez képest is, hogy a nyugdíj előtt álló, rendelkezési állományba helyezett tagoktól megvonják a ruházati ellátmányt, illetve az önkéntes pénztári támogatást. Még a ruházati ellátmány megvonása talán valamilyen m ódon, például az igénybevétel időarányosságához kötésével elfogadható, mert nyilván ha rendelkezési állományban nem kopik az egyenruhája, úgymond, akkor miért kapjon ruházati ellátmányt. Az önkéntes pénztári támogatás elvonása azonban gyakorlatilag egyfajt a jövedelem, illetve illetményelem kiesését jelentheti, ami semmiképpen nem indokolt. A törvénymódosítási csomag második csoportjába soroltam azokat a módosításokat, amelyeket a migránsválság tett szükségszerűvé. Ezekkel ugyanakkor az a probléma, hogy ha m indezek csak minősített időszakokra kerülnének bevezetésre, talán még elfogadható is lenne, azonban ennek rendszerszerűvé tétele, vagyis általános elvként és szabályként való alkalmazása teljesen elfogadhatatlan az állomány kiszolgáltatottságának további n övelése miatt. A képviselőtársaim is utaltak már rá: nyilvánvaló, hogy az egyik ilyen módosítás a túlszolgálat idejének felemelése, ami a jelenlegi évi 350 óra maximum elrendelhető túlszolgálat helyett, amelynek 4 havi átlaga nem haladhatja meg a 120 órát, bevezeti a 2003. november 4ei európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontja szerinti időtartamot. (11.40) Ugyanakkor számomra az sem érthető, hogy a jogalkotó miért nem konkrétan határozza meg azt, hogy mennyi is lehet a módosításban az elrend elhető túlmunka, illetve túlszolgálat ideje, és miért idézi be ennek az irányelvnek a számát. Vajon honnan kellene tudnia egy börtönőrnek vagy éppen egy utcán posztoló rendőrnek azt, hogy mit is tartalmaz a 2003. november 4ei európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontja. És egyébként ez az irányelv azt mondja ki, hogy az országok lehetőleg úgy szabályozzák ezt, hogy a hétnapos időtartamokban, a túlórát is beleértve, a munkavégzés ne haladja meg a 48 órát. Ugyanakkor, miután kiesik belőle a négy havi 120 órás korlát, így folyamatosan, 4 hónap alatt akár 128 óra túlmunka is elrendelhető. Ez egyébként azt jelenti, hogy a korábbi, 4 havonta 120 elrendelhető helyett 128 túlmunkaóra is elrendelhető lesz. Még rosszabb a helyzet a készenléti szolgálatnál , ahol a havi maximum 168 órát felemelik 260 órára, ami azt jelenti, hogy a 8 órás munkavégzés mellett akár egész hónapra elrendelhető a plusz 8 órás készenléti szolgálat, vagy a hónap 30 napjából legalább 15 napra elrendelhető a 24 órás készenléti szolgál at. Tudjáke önök, képviselőtársaim, hogy mit is jelent a készenléti szolgálat? Jó lenne, ha utánanéznének, mert ezzel gyakorlatilag elérjük azt, hogy a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak sem pihenése, sem szabad - mondjuk - helyelhagyási le hetősége nem lesz, sem arra nem lesz lehetőségük, hogy mondjuk, el tudjanak menni a családjukkal kirándulni egy másik településre.
