Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 3. kedd (112. szám) - A Magyarország és a Belga Királyság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: - ELNÖK:
1950 felhatalmazást, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot tárgyalja meg és támogassa. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Megadom a szót Csöbör Katalin képviselő asszonynak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsolj on, képviselő asszony! CSÖBÖR KATALIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha kedd van, akkor Belgium, de természetesen nem ez az oka, hogy most tárgyaljuk az előttünk fekvő törvényjavaslatot, de aktualit ása igencsak van az indítványnak. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény a minősítéssel védhető közérdeket elsősorban Magyarország szuverenitásában és területi integritásában jelöli meg. Ilyen védendő közérdek lehet még a honvédelmi, nem zetbiztonsági, bűnüldözési és bűnmegelőzési tevékenysége is. Az Európai Unió szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térsége azért jött létre, hogy biztosítsa a személyek szabad mozgását, és magasabb szintű védelmet nyújtson az állampolgár ok számára. Ez a magasabb szintű védelem igencsak indokolt, hiszen ma már a bűnelkövetői hálózatok határokon átívelően működnek, elég, ha csak az embercsempészekre gondolunk. Így a bűnüldözőknek a tagállamokban is fel kell magukat vértezniük elsődlegesen i nformációkkal. Már csak szimbolikusan is szerencsés, hogy az Országgyűlés éppen az EU központjának helyt adó Belgiumnak Magyarországgal kötött egyezménye kötelező hatályú elismerésére adhat felhatalmazást, ugyanis a nemzetközi együttműködés nemcsak különbö ző integrációs szervezetekkel történő adatcserén, hanem az államok egymás közötti információáramlásán is alapszik. Az integrációs szervezetek szabályozói csak ezen szervezetek minősített adatainak - amilyen például az EU minősített adat vagy a NATO minősít ett adat - cseréjét és védelmét szabályozzák, ezért továbbra is az államok szuverén döntési kompetenciájába tartozik, hogy partnereikkel az információmegosztást magas szintre emelve lehetővé teszike a nemzeti minősített adatok cseréjével is járó együttműk ödés létrejöttét azáltal, hogy kétoldalú megállapodásban rögzítik az erre vonatkozó szabályokat. (10.30) Az elmondottakból is következően nem véletlen, hazánk először a V4ek országaival, így a Szlovák, a Lengyel és a Cseh Köztársasággal kezdte meg a tárgy alásokat, amelyek eredményeképpen mindhárom országgal aláírta a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményt. Ezek után Magyarország a Lett Köztársasággal, a Francia Köztársasággal, az Osztrák Köztársasággal, a Macedón Köztársaságg al és az Albán Köztársasággal is aláírta a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményeket, míg Magyarország és a Belga Királyság között a minősített adatok cseréjéről és kölcsönös védelméről szóló egyezményt 2015. szeptember 21én , Budapesten írták alá. Ahogyan az Alaptörvény IV. cikke fogalmaz: mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz. Ezen alkotmányos kötelezettségünkből is adódva nem is lehet más a célunk, mint további hasonló tartalmú kétoldalú megállapodá sok megkötése. Az erre vonatkozó szándék pedig a miniszterelnök határozataiból világosan kitűnik. Így arra kérném önöket, hogy a következő egyezmény ratifikációjáig támogassák az éppen előttünk fekvő javaslatot, amely a Belga Királysággal kötött egyezményt érinti. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Horváth Imre képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon, képviselő úr!
