Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 3. kedd (112. szám) - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - KORÓZS LAJOS (MSZP):
1930 legnagyobb mértékben, hiszen a kormány is tudja azt, hogy a magyar kis- és középvállalkozások a foglalkoztatottak kétharmadának adnak közvetlen munkát. Következtek a munkahelybővítést teremtő támogatások, amelyek azon vállalkozáso knak szóltak, akik képesek arra, hogy a piacukat bővítsék, hogy a termelésüket növeljék, hogy munkahelyet tudjanak teremteni. Ehhez az európai uniós források támogatási rendszerét kellett átalakítani és a vállalkozók irányába fordítani. De szintén jelentős lehetőséget kaptak az elmúlt években az építőipar szereplői a beruházások növekedésével, illetve más egyéb tekintetben is, hiszen az európai uniós források hatékonyabb felhasználásával éves szinten közel 20 százalékra nőtt a beruházási teljesítmény. De át kellett alakítani Magyarország pénzügyi rendszerét, a hitelezést is, ebbe a Magyar Nemzeti Bank segített be a nemzeti hitelprogramjával, amely több száz milliárd forintot tudott így pumpálni a magyar gazdaságba. Nagyon fontos, hogy a kormány, ellentétben az ön állításával, tudja azt, hogy az oktatásnak a jelentősége a szakképzésben, a magyar gazdaság teljesítményében megkerülhetetlen, és kimagaslóan fontos, hogy a duális képzés a helyét megkapja a magyar társadalomban és ezáltal a gazdaság teljesítményét n övelje, hogy olyan képzések induljanak felsőoktatási szinten és szakképzési szinten, amelyre a gazdaságnak is szüksége lesz. Nagyon fontos dolog az, hogy a 20142020as európai uniós forrásokat deklaráltan a gazdaság felé fogjuk irányítani, és ennek 60 szá zaléka alapvetően a gazdaságot fogja szolgálni: a munkahelyteremtést, a munkahelyek bővítését. Jó lenne, (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) ha egyszer az LMP is elismerné az ország és a kormány ezen teljesítményét. Köszönöm m egtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Korózs Lajos képviselő úr, MSZP képviselőcsoport: „A szociális munka nemzetközi napja” címmel. Meg adom a szót, képviselő úr. KORÓZS LAJOS ( MSZP ): Köszönöm szépen. Jó reggelt kívánok, tisztelt képviselőtársaim! Ahogy elnök úr a címben ismertette, ma van a szociális munka nemzetközi napja, bár rendszerint a magy ar civil szervezetek ezt november 11én, 12én szokták megtartani, így lesz ez az idén is, hiszen a jövő héten a kesztyűgyárban a Szociális Szakmai Szövetség koordinálásával egy nagyszabású konferenciával emlékeznek erről a napról. A szociális munka napján azt gondolom, hogy soha nem látott szükség van a szociális területen dolgozók munkájára, annak a közel 80 ezer embernek a munkájára, akiknek sajnálatos módon egy részük már elhagyta az országot vagy elhagyta a pályát. Egyremásra jelentek meg az elmúlt he tekben - lévén közel két héttel ezelőtt volt a szegénységellenes világnap - civil szervezetek, kutatóműhelyek különböző elemzései. Elég, ha utalok az OECD nagyszabású felmérésére, a Magyar Tudományos Akadémia és a Tárki kutatására, a Habitat Magyarország m últ héten publikált lakhatási szegénységgel kapcsolatos tanulmányára és a Máltai Szeretetszolgálat egy elemzésére. Elszomorító kép rajzolódik ki Magyarországról, hiszen ha az akadémiai elemzést nézzük, akkor egyértelműen megállapítják az Akadémia kutatói, hogy Magyarországon a társadalom 38 százaléka deprivációban él - ez egy szociológiai fogalom, nyugodtan fordíthatjuk egyébként szegénységnek is, bár ez sokkal bővebb definíció , és 21 százaléka a társadalomnak súlyos deprivációban él. Ez azt jelenti, hogy az indikátorrendszer alapján, amely alapján mérik ezt a mutatót, legalább háromban hiányt szenved. A társadalom 75 százaléka nem tud egy váratlan kiadást finanszírozni, a társadalom kétharmada, 67 százaléka nem engedhette meg magának, hogy egy hétre elmen jen nyaralni, és minden negyedik háztartás, a háztartások 25 százaléka nem tudta megfelelően fűteni az otthonát.
