Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 2. hétfő (111. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
1921 A Kádárrendszerben, 1974be n megszüntették az akkor már megkurtított SárvárRépcevis vasútvonalat, ami hátráltatta Csepreg fejlődését. 1995. július 1jén az addigi nagyközség városi rangot kaphatott. Tisztelt Országgyűlés! Most, a krónika felidézése után fejet kell hajtani mindazon csepregiek előtt, akik munkája, áldozatvállalása, harcai által az elmúlt évszázadokban Csepreg megmaradhatott. Hálásak lehetünk az előttünk járó nemzedékek tagjainak, hogy megőrizték nekünk ezt a várost, hogy mi tovább szerethessük és építhessük azt. Most a várossá avatás huszadik évében ezért azt kívánom, hogy Isten éltesse Csepreget, Isten éltesse a csepregieket. Köszönöm a figyelmet. (23.40) ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony: „Éhezők via dala” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ ( MSZP ): Köszönöm szépen, elnök úr. Egyre kevesebben maradunk a Parlament falain belül. A mai napirend utáni felszólalá somat a nemzeti minimum napja ihlette, ha létrejött volna. A magyar kormány részéről a segélyek szigorúbb feltételhez és közmunkához kötésének az lett a következménye, hogy 150200 ezer embert zártak ki a szociális ellátásból Magyarországon. Ha ehhez még h ozzászámoljuk az ezekben a háztartásokban élő gyerekeket is mint a rendszer veszteseit, akkor kimondhatjuk: másfél millió ember élt olyan háztartásban, amelyben papíron senki sem dolgozott. Összességében 380 ezer álláskeresőből 210 ezren maradtak ellátás n élkül, ami jól példázza, hogy a munkaalapú társadalom, amelyet a FideszKDNPkormány meghirdetett, nem csak kormányzati lózung. Sokan egyet is érhetnek ezzel az „aki nem dolgozik, ne is egyék” elvvel, az azonban már semmilyen körben nem arat sikert, amikor ezt leginkább a gyerekeken tapasztaljuk. A három- vagy többgyermekes családok fele, a gyereküket egyedül nevelők harmada volt potenciális szegény, amiből következik, hogy a gyerekek 22 százalékát fenyegeti Magyarországon a szegénység. Magyarországon egy c ivil kezdeményezés indult el, amely hatására civilek és a művészvilág többsége úgymond összezárt, és megpróbáltak egy civil kezdeményezést tenni a kormány felé, és felhívni a figyelmet arra, hogy milyen súlyos probléma ma Magyarországon a gyermekéhezés. Ez ek a civilek a politikai pártok segítségét kérték. Mivel Magyarországon ma a törvényalkotásban lényegében a civil társadalom nem tud részt venni, semmi mást nem tehettek, megkérték a politikai pártokat, hogy ennek a nemes ügynek az élére álljanak oda. Úgy nézett ki, hogy ezekkel az alapelvekkel mindenki egyet tud ma érteni Magyarországon politikai hovatartozástól függetlenül. Csak három pontot sorolnék fel ebből a minimumprogramból. 1. pont: az Országgyűlés a gyermekéhezéssel szembeni küzdelmet, a gyermekéh ezés megszüntetését a nemzeti minimum részének tekinti. 3. pont: az Országgyűlés kijelenti, hogy a gyermekéhezés megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos garanciális szabályokat törvényben kell rögzíteni. 4. pont: az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy a költségvetési szabályokat oly módon kialakítva terjessze az Országgyűlés elé, amely lehetővé teszi minimum napi egyszeri meleg étkezés biztosítását minden olyan kiskorúnak, és a magzat fejlődése érdekében megfelelő táplálkozást biztosít minden olyan várandós anyának, aki Magyarországon tartózkodik, de akár tartósan, akár átmenetileg vagyoni, jövedelmi vagy egyéb élethelyzetből adódó okból ehhez nem jutna hozzá. Itt napi egyszeri meleg ételről beszélünk. Ma a Népjóléti bizottságban az a felháborító do log történt, hogy ezt a határozati javaslatot, amelyet Csöbör Katalin fideszes országgyűlési képviselő, Bangóné Borbély Ildikó MSZPs országgyűlési képviselő, Dúró Dóra jobbikos országgyűlési képviselő, Szelényi Zsuzsa, az Együtt
