Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 2. hétfő (111. szám) - A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája
1880 fo gják saját maguk számára hasznosítani, felhasználni, félrerakni. Nos, ez a modell nem vált be. De ha ez lenne - mert most is van bizonyos mértékben egyéni teljesítés, és azt egyszerűsítjük is például ebben a törvényben, de általánossá ez nem válik, szerint em nagyon helyesen, mert a törvények, jogszabályok mindig egyegy adózási, termelési, környezettudatossági kultúrával összhangban alakíthatók csupán , akkor szóba se kerülne, hogy melyik terméknek kellene elengedni. Szóba se kerülne a napelem esetén, hogy valaki azt ne fizesse be. Hiszen ha saját magának kell gondoskodni annak az újrahasznosításáról, akkor ez a szempont be se kerülhet egyáltalán a mérlegelési elemek közé. Ez csak most vetődik így fel, azért, mert közösségi teljesítés van, és akik így gondo lják, azok nem kevesebbet állítanak, mint hogy azok helyett, akik napelemet szerelnek a házukra, másoknak kell kifizetni ennek az újrahasznosítási költségét, azoknak, akik soha nem fognak napelemet rakni a házukra, mert majd adóban valaki más megoldja ezt a feladatot. Természetesen ki lehet alakítani egy ilyen rendszert is. Erre ez a törvény most nyilván kísérletet sem tesz. Gúr Nándornak és Heringes Anitának is elmondom újra és újra, a hulladékgazdálkodással kapcsolatban vannak gondok, de ezt a gondot egye lőre, minden állítás ellenére a szolgáltatást igénybe vevő lakos nem érzi. Tehát olyan nem történt, hogy valakitől ne vitték volna el a hulladékot, és olyan se történt, hogy mondjuk, ne tudnák tartani évek óta a rezsicsökkentett díjat, tehát a lakosoknak e z a rendszer kifejezetten jó. Hogy a közszolgáltatók számára ez az átmeneti időszak kellemetlen, ez kétségtelen, azonban a kormányzat hamarosan ebben hathatós intézkedéseket fog tenni, és egy új rendszer fog felállni azokon az elemeken épülve, hogy például most már nonprofit kft.k végzik, és a profitelemet ebből a rendszerből kiirtottuk. A hulladékgazdálkodás egyébként egy bővebb kategória, mint maga a közszolgáltatás. A települési hulladék mintegy 2223 százaléka az összes hulladéknak. Tehát azért ezt kér etik mindig így együtt kezelni. Ez a hulladéknagyságrend csökken Magyarországon. Tehát a korszerű hulladékgazdálkodást végző országokhoz hasonlóan ebben az elemben már jó eredményeket tudunk felmutatni, mint ahogy az újrahasznosításban is. Gúr Nándor képvi selő úr említette, hogy ezekben nincsenek eredmények, meg hasznosíthatatlan. Dehogy! 2010ben 24 százalékát hasznosították a települési hulladéknak, 2014ben pedig 36,5 százalékot. Reményeink szerint ezek az adatok a jövőben még jobban javulnak, hiszen a j anuár 1jétől bevezetett, házhoz menő szelektív rendszer már most kiváló eredményeket mutat. Van olyan paraméter, például papír esetén, ahol 150 százalékos a növekedés, és nemcsak nagyobb mennyiségű, hanem jóval nagyobb tisztaságú másodnyersanyaghoz is jut tatjuk az ipart. (20.30) Végezetül valamennyiük hozzászólását megköszönöm, és kérem, hogy majd a végszavazásnál is támogassák a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozat alokra a holnapi ülésnapon kerül sor. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módos ító javaslat vitája Most pedig soron következik a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az
