Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 2. hétfő (111. szám) - A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP):
1872 Én nem tudom, képviselő úr, de az, hogy ezt a törvényt a nyáron szavaztuk meg, és alig hogy eltelt a bevezetése után két hónap, úgy döntöttek, hogy módosítani kell, mert nem működik, a kormánynak a nyílt beismeré se, hogy elrontották ezt a törvényt, hiába mondtuk már előtte, hogy nem fog működni és mi a hibája alapvetően ennek a törvénynek. De tudjuk ezt, hogy önök soha semmit nem fognak bevallani, amit elrontottak, inkább módosítgatják kéthavonta, és nem veszik fi gyelembe azokat a módosító indítványokat, azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az ellenzék tesz, még ha jobbító szándékkal is. Én csak ismételni tudom azt, ami előttem elhangzott. Másfél millió ember él lakhatási szegénységben ma Magyarországon és körülbe lül 30 ezer hajléktalanságban. Ma Magyarországon a kevés szociális bérlakás odavezet, hogy a lakhatási költségek terhei az egekbe szöknek: a magyarok - bőven verve az EUátlagot - bevételeik negyedét költik ilyen célokra, negyedét a bevételeiknek. A legros szabbul a piaci árú bérletekben élők jártak, ők átlagosan 100 forintból 40 forintot költenek erre, 40 százalékot, de a gyereküket egyedül nevelők is szorosan a nyomukban járnak. A rezsicsökkentés hangyányit javított – tudják, hogy az milyen picike állat, n agyon picike - ezen a képen. Legjobban a társadalom középső ötöde járt, de ők is csak 3,2 százalékos költségcsökkenéssel számolhattak a rezsicsökkentés által. A lakosság 25 százalékának van valamilyen hátraléka, 25 százalékának, ami az uniós átlag két és f élszerese. A szegénységi küszöb alatt ez az arány már 60 százalék, amivel csak Görögországot sikerül Magyarországnak megelőznie az Európai Unióban. Közműtartozással kevesebben rendelkeztek tavaly, mint 2013ban, de így is 108 ezer háztartásban kapcsolták k i a közműszolgáltatást, 108 ezer háztartásban. A hiteltörlesztéssel, illetve lakbérrel tartozók aránya ezzel szemben nőtt, 2014 végére már 182 ezer nem teljesítő jelzáloghitelszerződés volt. Hát, ennek örüljön Vas Imre képviselő úr, ha tud örülni! És akko r mondanám tovább, hogy mi is történt ezzel a törvénnyel. A vitában is elhangzott - igaz, hogy pontos számot nem hallottunk a kormányoldal részéről , hogy százan sem kezdeményezték a magáncsődeljárást, százan sem kérték. Ez elképesztően alacsony jelentkez és volt ahhoz képest, amit az idén költenek erre a célra: 626 millió forintot sikerül az idén a magáncsőd bevezetése után elkölteni oktatásra, emberek felvételére. Én a vezérszónokimban is elmondtam, hogy több millió forintot költünk el úgy naponta, hogy m ég 100 emberen sem tudunk segíteni. Ha ezt a 626 millió forintot elosztjuk, több mint 100 embernek az egész adósságát ki tudtuk volna fizetni, de ez nem sikerült. 140 ezer család nem tudja fizetni - most konkrétan 140 és 180 ezer közé tehető , a nem telje sítő jelzáloghitelesek 34 százalékának kevesebbet ér a lakása, mint a tartozása, innentől fogva nem is fordulhat segítségért. Tehát könnyen feltételezhető, hogy valóban több tízezer család igényelheti a magáncsődöt, de fel kell tenni és a vitában is feltet tük a kérdést, hogy vajon miért nem fordultak a magáncsőd felé. A KDNP részéről elhangzott, hogy azért nem fordultak az emberek, mert a bankok a hibásak, a média a hibás (Dr. Vas Imre: Az MSZP!) , mert a magáncsőd ellen kommunikálta az embereket, de azt nem mondják, hogy maga a törvény rossz, és amiatt nem tudják az emberek igénybe venni. Beszélhetnénk itt, hogy micsoda procedúrán kell az embereknek keresztülmenni a bankoknál, milyen formanyomtatványokat kell kitölteni, és csak egyetlenegy gondolat: érdekes lehet az, amikor a család elkezdi összeszámolni a gyerekek játékait, és megsaccolják a játékok értékét, mert mondjuk, ezt is fel kell tüntetni a kezdeményezésnél. Akkor beszélhetünk arról is, hogy mi mindent tettek még önök, hogy a családokon ne tudjanak s egíteni. Március 1jével megszüntették a lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelést, ezeket települési támogatás címen az önkormányzat adhatja, ha tudja adni. Nagyon jól tudjuk az önkormányzatok helyzetét, és tudjuk azt is, hogy hányan szorultak ki ebből a támogatási formából, miután az önkormányzatoknak sokszor adóbevétele sincsen. Az előbbit, a lakásfenntartási támogatást 450 ezren vették igénybe, átlagosan havi 3870 forintot kaptak, többet, mint amit a rezsicsökkentés jelentett nekik - többet.
