Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. november 2. hétfő (111. szám) - Hollik István (KDNP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - „Az önkormányzatokkal való együttműködésről” címmel - ELNÖK: - DR. RÁKOSSY BALÁZS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
1813 céloknak az e léréséhez szükség van a helyi gazdasági szereplők megerősítésére, valamint a helyi munkaerő bevonására. Az önkormányzatok hatékony munkája nélkül nem beszélhetünk fejlődő Magyarországról. Ahhoz, hogy a kormány jól tudjon együttműködni a településekkel, fel tétlenül szükséges a párbeszéd a megyékkel és a településekkel egyaránt, hiszen ők látják a legjobban azt, hogy az adott térségnek mikor, mire és milyen formában van szüksége. Ezek alapján tisztelettel kérdezem az államtitkár urat: milyen fejlesztések elé néznek a megyei és a települési önkormányzatok a jövőben, valamint milyen az önkormányzatok és a kormány együttműködése? Várom a megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Megadom a szót Rákossy Balázs államtitkár úrnak. DR. RÁKOSSY BALÁ ZS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormányzati munka során valóban kiemelt szempont az, hogy a megyék és a települések olyan programok részesévé váljanak, amelye k hosszú távon képesek biztosítani a versenyképességüket és - ahogy ön is fogalmazott - a talpon maradásukat és elősegíteni a gazdasági növekedésüket. Ahogy ön is tudja, Magyarország Kormánya úgy döntött, hogy 2020ig a hazánkba érkező 12 000 milliárd fori ntos európai uniós forrás 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre, az ország versenyképességének a növelésére, illetve a foglalkoztatás bővítésére fordítja. Ennek szerves részét képezi a terület- és településfejlesztési operatív program - a TOP - és a versenyképes KözépMagyarország operatív program is, amelyek alapvetően önkormányzati beruházásokon keresztül a helyi gazdaságfejlesztést, ezen belül is a mikro, kis- és középvállalkozások fejlesztését és a foglalkoztatás bővítését célozzák. A TOP forr ásai 2020ig több mint 1230 milliárd forintot jelentenek, amelynek célterülete Magyarország Budapesten és Pest megyén kívüli területe. A budapesti és a Pest megyei régiót magába foglaló területen a VEKOP, a versenyképes KözépMagyarország operatív program egy 288 milliárdos keretösszeggel ötvözi a területi és az ágazati beavatkozásokat, és ekkora összeggel támogatja ezt a régiót. Annak érdekében, hogy az uniós források felhasználása reagálni tudjon a térségi és helyi igényekre, a Nemzetgazdasági Minisztériu m 2012 tavasza óta szorosan együttműködik a megyékkel és a megyei jogú városokkal, amelyek nemcsak az operatív programok tervezésében, hanem a végrehajtási fázisban is aktívan vesznek részt. A partnerség további elmélyítése érdekében 2015. október 26án st ratégiai együttműködési megállapodás született a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Megyei Jogú Városok Szövetsége, illetve a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége között. Az önkormányzati szövetségekkel kötött megállapodás célja, hogy a gyakorlati fela datokra, azok megoldására koncentrálva folyamatos legyen a párbeszéd a kormány, a megyék és a megyei jogú városok között a fejlesztési programok minél hatékonyabb megvalósítása során. A kormány minden megye és megyei jogú város számára meghatározott egy ke retösszeget, amelyre a helyi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtő programjaikat tervezhették, illetve amelyekre megvalósíthatják. A TOP keretében a megyék összesen 799 milliárd forintos keretösszegre, míg a megyei jogú városok további 387 milliárd forin tos keretre tervezték meg a fejlesztési programjaikat. A TOP és a VEKOP keretében mind a tervezési, mind a végrehajtási folyamat decentralizált, így a főváros, a 19 megye és a 23 megyei jogú város a maga által tervezett integrált területi programok alapján juthat támogatásokhoz. Az összeget elsősorban üzleti infrastruktúra fejlesztésére, helyi turisztikai attrakciók fejlesztésére, közlekedésfejlesztésre, bölcsődék, óvodák, egészségügyi alapellátás és szociális alapszolgáltatások fejlesztésére, gazdaságélénk ítő városrehabilitációra és helyi foglalkoztatásbővítési programokra tudják fordítani, így például többek között 65 ezer hátrányos
