Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 26. hétfő (110. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
1752 meg kell nyugtassam önt is és mindenkit, aki figyel bennünket, hogy nem érintettek az árverésben azon területek, amelyek szociális célra vannak félretéve vagy ma is már a szociális célokat szolgálják, hiszen erre megvan a földterület, nagyon jó példák mutatják azt, hogy ezek hogyan működnek. És a végén (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) az EUs szabályokkal kapcsolatosan: a föld érték, és szerencsére ez a folyamat is azt az értékét mutatja meg, hogy ma már senki nem elkótyavetyélni aka rja (Sallai R. Benedek: Kivéve a magyar államot.) , hanem sokkal inkább megőrizni és birtokolni akarja ezt a testet. Köszönöm szépen. ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra Ander Balázs képviselő úr jelentkezett: „Ami az állami földprivatizációs vi tanapból kimaradt III., avagy Koppány népéből puszták népe” címmel. Öné a szó, képviselő úr. ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Koppány harcos népéből a történelem az egymást váltó rendszerek és kormányok bizony il lyési Puszták népét csináltak Somogyország falvaiban. És hiába a propagandaszólamok minden ígérete, a mostani birtokszerkezet még a száz évvel ezelőttinél is nagyobb aránytalanságokat mutat, mert jöttek új földesurak, akik megszerezték a települések határá t és cselédet vagy pannon palesztint csináltak az itt talált bennszülöttekből, azokból, akik velük ellentétben bármikor meg tudnák mutatni szüleik, nagyszüleik sírját a falujuk temetőjében. Ezt a kifosztási folyamatot koronázná meg a vidék számára az utols ó kitörési lehetőséget jelentő állami tulajdonú földek hatalom közeli hűbéreseknek való átjátszása. Persze, a hivatalos szövegelés nem erről, hanem a családi gazdaságok megerősödéséről szól, ahogyan papírforma szerint arról szólt a földbérleti pályázatok v isszásságokkal terhelt botránysorozata is. Csak emlékeztető gyanánt, a helybeliek a bérbe adott területeknek kevesebb mint felét tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a nagyobb részét külső pályázók vitték el a helyi gazdaközösségek elől Somog y megyében. Az 1695 hektár itteni állami földből 800 hektárt három nagy érdekeltség nyert el, köztük olyan keményen dolgozó, kérges tenyerű kisgazdákkal, mint a somogyszobi Claessens, aki megszerezte a megye legnagyobb bérbe adott birtoktestét, egy 96 hekt áros nagyatádi szántót vagy az exállamtitkár Raskó volt cége, miközben az európai agrármodell a kis- és közepes családi gazdasági és szövetkezeti modellre épül, és az átlagos birtokméret Lengyelországban 6, Svájcban 17, Ausztriában 19, Hollandiában pedig 2 5 hektár. Ezt az európai gazdaságszerkezetet persze előszeretettel minősítik versenyképtelen skanzennek a falut középkori csökevénynek tartó megmondóemberek. De ugyanúgy, ahogy száz éve, a nagybirtokrendszer most is társadalmi döghalált terjeszt a vidéken. Akkor amerikás kitántorgás és egyke, most németországi segédmunka, londoni mosogatás és rohamosan öregedő, etnikailag átalakuló, elgettósodó falvak járnak a nyomában. Képviselőségem előtt történelemtanárként dolgoztam a megye egyik legnagyobb szakképző is kolájában, egy amolyan igazi gyűjtőintézményben, ami Barcs és a környékbeli falvak legnyomorúságosabb körülmények között élő családjainak gyerekeit fogadja be. Mit mondjon a pedagógus ezeknek a fiataloknak, amikor valóban azt látják, hogy anyjuk, apjuk mun kát ott helyben nem talál? Mert tudják, kedves kormánypárti képviselőtársaim, ez az a megye, ahol a 120 ezer lakóingatlan jó egyhatoda üresen áll, ahol egyre gyarapodnak a magyar elmúlás szomorú mementói, a beszakadt tetejű, kidőlt falú falusi házikók, aho l a szárnyvonalakat felszámolták vagy ha nem, akkor is csak alibi közlekedés folyik rajtuk. Ahol inkább súlykorlátozást vezetnek be a tönkretett közútra, kitiltva onnan a teherautókat, ahelyett, hogy felújítanák, megerősítenék azt. A kistelepülések lakossá gmegtartó ereje zéró, aki teheti, elmenekül. Aki pedig marad, az jobbára a roncstársadalmi létbe süppedve vegetál.
