Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 26. hétfő (110. szám) - Az állami tulajdonban lévő termőföldek magántulajdonba adásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. FAZEKAS SÁNDOR földművelésügyi miniszter:
1742 De egyébként, hogy a gazdákat megkérdeztee valaki vagy sem: a gazdák már véleményt nyilvánítottak arró l, hogy földet akarnake venni. 2011 és 2015 között csak a 3 hektár alatti területekre mintegy 7 ezer szerződést kötött a Nemzeti Földalap, sorban állnak legalább 810 ezren, és folyamatosak az igények a 3 hektárnál nagyobb területekre is. Tehát ezt az emb erek meg akarják vásárolni. Tisztelik a Szent Koronatant, de nem a Szent Korona tulajdonában akarják látni, sőt nem is a magyar állam tulajdonában, mert mondjuk, ha a magyar állam egy osztatlan közösben benne van néhány százalékkal, akkor az külön terhet, adminisztrációt jelent, és semmiféle nemzetstratégiai érdek nem fűződik szerintem ahhoz, hogy ezt a több tízezer parcellát a magyar állam megtartsa. Amit meg kell tartania, hangsúlyozom, ami szükséges, az természetesen állami tulajdonban marad. Hiszen az állami földvagyonnak ez 20 százalékát érinti, az erdővagyon, az expozéban, a vitaindítóban elmondtam, a kutatóintézetek, egyetemi kutatóintézetek földjei, a ménesgazdaságok földjei, az agrárképző intézmények földjei és a védett területek természetesen álla mi tulajdonban maradnak. A zsebszerződés a következő kérdés. Azt el szeretném mondani, hogy a mi kormányunk az első, amelyik a zsebszerződések ellen konkrét intézkedéssorozatot hajtott végre. A földtörvény rendelkezéseitől kezdve a Btk.n át minden létező eszközt megragadtunk ahhoz, hogy a zsebszerződéseket ne lehessen legalizálni. Külön speciális papíron lehet szerződéseket kötni, és úgy látom, hogy a zsebszerződéses „tulajdonosok” jelentős része föladta, és eladja ezt a területét. Tehát nem tud tulajdonba lépni, és így ezt a problémát, ami több mint két évtized alatt halmozódott fel, lépésről lépésre, napról napra meg tudjuk szüntetni. Magyar Zoltán: tényleg nem törvényt tárgyalunk, a törvény tárgyalása már megvolt azzal a cirkusszal együtt, amit önök a sz avazásnál előadtak. Méltatlan volt a témához és szerintem a parlamenthez is. Az, hogy önökhöz mennyire volt méltó, nyilván majd eldöntik. A Nemzeti Földalapról szóló törvényt viszont ön megszavazta, tisztelt képviselő úr, és az egész Jobbik, ha jól emléksz em, a jelenlévők megszavazták a törvényt; nyilván végiggondolták, hogy abban milyen lehetőségek vannak a magyar állam számára, akár a 3 hektár alatti, akár az a fölötti területeknél is. Az üzemtörvény. Én nem az üzemtörvényt kértem számon önökön, hanem a f öldtörvényt. Önök úgy akarnak bt mondani, hogy közben nem mondtak at. A levegőben van addig. Vagy talán az önök által kolomppal megzavart földtörvényhez illeszkedő üzemtörvényt akarnak legyártani? Azt hiszem, itt több a kérdőjel, mint a válasz. Nyilván e z egy értékes anyag, majd biztosan lesz arra időm, hogy megnézzem a javaslatokat is. De azt jól tudom, itt, ezek között a falak között már elhangzott az, hogy önök miért nem készítik el a földtörvényüket, tisztelt képviselő úr. Hát azért, mert azt a papír nem bírja el. (Derültség a Jobbik soraiban.) Az, hogy egy nyílt államosítással kijöjjenek, leírva már túl erős. Itt a parlamentben lehet ezen nevetni, éjfél felé példákat felhozni erre a dologra, de szerintem itt egyértelmű, hogy szóban elhangzik az önök r észéről, többször megígérték, de a gyakorlatban nem tudják letenni az asztalra. Családi gazdaságokra vonatkozóan most is megvannak a jogszabályok, hogy mi minősül családi gazdaságnak. Nyilván ezen lehet vitatkozni. Vannak kisebb és nagyobb családok, kisebb és nagyobb családi gazdaságok is. De egyébként a földtörvény 300 hektáros tulajdonszerzési maximuma irányadó, és emellett az agrártámogatásokat, sőt a haszonbérleti szabályokat is úgy igazítottuk, hogy az 1200 hektár abszolút plafon a haszonbérletnél is, a területalapú támogatásoknál is. Azért van határa ott is a növekedésnek. És ne keverjük össze a haszonbérletet a tulajdonnal! Mert lehet, hogy valaki vagy valakik egészen nagy területet haszonbérelnek, de ez nem azonos azzal, hogy mi van a tényleges tulaj donukban. Ezt a két dolgot ebben az esetben célszerű külön kezelni, mert vagy általánosító megállapításokra jutunk, vagy teljesen félrevezet bennünket.
