Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - GYURCSÁNY FERENC (Független):
175 Bár hallom, hogy jobbikos képviselőtársam sokadik alkalommal valamilyenfajta nemzeti megegyezésről beszél ebben az ügyben, nos nézzék, hölgyeim és uraim… (Novák Előd: Összefogás! Nem olyan nehéz megtanulni.) A maga primitívsége, uram, nem ismer határokat, de nyilván vannak szavazók, akik az ön szintjén állva ezt a primitívséget akceptáljá k. Én nem tartozom ezek közé. De majd ön elszámol a lelkiismeretével. (Novák Előd: Olyan nehéz megtanulni, hogy nemzeti összefogás?) Azt szeretném mondani, ahhoz, hogy fontos ügyekben legyen nemzeti összefogás, hogy lehessen szót érteni - és ez egy fontos ügy , olyan viszonyt kellene tudni teremteni önök és miközöttünk, amelyben legalábbis nem kérdőjelezzük meg egymás emberi, politikai, morális létezésének a jogát. (Novák Előd: Figyeld! Etikai óra jön!) Példának okáért nem csinálunk olyan alkotmányt, amely ből a politikai ellenfeleinket valamilyen történelmi okokra hivatkozva bűnözőkké kiáltjuk ki. (15.30) És ilyenkor bajban vagyunk, mert önök erodálták azt az alapvető morális, bizalmi viszonyt, ami ahhoz kellene, hogy egy ilyen súlyos kérdésben úgy tudjunk egymással szót érteni, hogy legalább részben hátrébb tudjuk tenni a mi hatalmi érdekeinket. Önök elveszítették ezt a lehetőséget, ezért aztán egy meglehetősen silány és közepes minőségű vitát fogunk tudni lefolytatni itt ebben a Házban. Meg fogjuke tudni védeni a határainkat, államtitkár urak? Én azt gondolom, hogy nem, és ne haragudjanak, hogy ezt mondom. Önök kerítést, rendőri erőt, ha kell, katonaságot magyar területen tudnak felállítani. Répássy államtitkár úr biztosan pontosan tudja, jobban, mint én, önnek ez a szakmája, hogy ezek az emberek mire a kerítéshez érnek, átlépték a magyar határt. Ugye, igazam van? Ott, attól a pillanattól kezdve a magyar kormánynak kötelessége van akkor is, ha a kerítés másik oldalán tartózkodnak; az magyar föld. Minden nég yzetméter magyar földre önök nálam nagyobb szenvedéllyel büszkék, én ebben racionális vagyok, de a racionalitásom azt súgja, hogy akik magyar földre léptek - és itt magyar földre lépnek ezek a bevándorlók , azokkal szemben a magyar államnak egyetlenegy do lga lehetséges: lefolytatni a tisztességes menekültügyi eljárást. És ha már odáig merészkedtem, hogy nem nagyon bántottam a miniszterelnököt, aki kétségtelenül nem a kedvenc politikusom, akkor most még tovább megyek és megdicsérem. Azt hiszem, sokunknál, n álam mindenképpen éleslátóbb volt, mert korábban mondta azt, idén nagyon kora tavasszal, hogy ebből nagy baj lesz. Bevallom, én akkor még nem gondoltam, hogy ebből ilyen nagy baj lesz. De ha így van és látta, jók voltak a jelentések és az elemzések, többet érzékelt, hogy mi vár ránk, akkor mondják, miért nem arra a következtetésre jutott, hogy akkor erre fel kell készülni? Nincs mese, itt jönni fog egy emberáradat, amivel szemben nekünk van kötelességünk. Önök ma hivatkoztak a genfi konvencióra, Schengenre és másokra. Nem tettek semmit. Egy dolgot tettek önök: elkezdték a magyar emberek félelmét építgetni, versenyt futva a Jobbikkal. Hogy hoze ez önöknek politikai hasznot, nem tudom. Sokáig azt gondoltam, hogy igen, most azt gondolom, túlhajtották ezt a dol got, szerintem most már inkább vinni fog önöktől, de ez az önök problémája. Én azt gondolom, az a kormány, amelyik tudja, hogy itt százezres menekülthullámra kell felkészülnie, elkezd folyamatosan felkészülni az ő befogadásukra, igen, tisztességes táborokk al, igen, megnövelt menekültügyi, bevándorlásügyi apparátussal, hivatallal, igen, elegendő tolmáccsal, pszichológussal és sok mindenkivel - ezt gondolom. De önök nem ezt tették, önök nem csináltak semmit, hanem ébresztették bennünk, a magyar lakosságban a félelmet, aztán amikor már kellően nagy volt a félelem, akkor építettek egy hasznavehetetlen kerítést. Hát, nem tudom, hol tart most a számla, gondolom, pár tízmilliárdért. Mondják, uraim, mennyi tisztességes, normális tábort, fekvőhelyet lehetett volna eb ből építeni!? Mondják! Hiába mondják azt a kollégáim itt előttem, hogy ők nem akarnak. Hölgyeim és uraim, ez a mi kötelességünk. El kell dönteni, hogy részei maradunke ennek az európai, emberi világnak, amely példának okáért legalább a szír menekü ltek tekintetében azt mondja, hogy polgárháborús világból érkeznek; minden bizonnyal nem gazdasági menekültek és a menekültek többsége mára szír, igaz ez
