Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 26. hétfő (110. szám) - Az állami tulajdonban lévő termőföldek magántulajdonba adásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz):
1705 bevételek, amelyek a földlicitből érkeznek, ezeket csak fejlesztésre és csak az állami vagyon gyarapítására l ehet felhasználni. Tehát szó sincs arról - itt azt hiszem, Sallai képviselő úr részéről volt az , hogy ez működésre megy, meg majd föl fogja élni ezt az állam. Ez is egy nagyfokú csúsztatás, egyértelműen tudjuk, hogy ez nem így van. Amiről keveset beszélü nk még, hogy sok vidéki gazdálkodó számára ad egyfajta bizonytalanságot az, hogy adott esetben hogyan tudja bővíteni a gazdaságát. Nagyon sokan gondolkoznak beruházásokban, illetve gondolkoznak azon, hogy akár elsőgenerációs gazdálkodóként az általuk előál lított vagy megtermelt vagyont a gyermekeik vagy az unokáik számára átadják. Nyilván ezeket a beruházásokat csak akkor tudják megvalósítani nyugodt szívvel, ha tudják azt, hogy az a tulajdon a család birtokában is fog maradni. És azok a földvásárlással, li cittel kapcsolatos törvényi lehatárolások, illetve elvárások, az, hogy nem lehet 20 évig elidegeníteni, nem lehet megterhelni, nem lehet eladni, ez igazából nem a most vásárlóknak, a vevőknek ad, én azt gondolom, igazából lehetőséget, hanem azok számára, a kik majd ezt a gazdaságot a családon belül tovább fogják vinni. Én nagyon sok olyan gazdálkodóval beszéltem, aki azt mondja, hogy én most már 5060 éves vagyok, elindulok ezen a liciten, de én abban gondolkodok, hogy a gyermekem és az unokám számára lesz e z majd lehetőség, hiszen 20 év múlva ő 7080 éves ember lesz, aki már nem azzal fog foglalkozni, hogy adott esetben milyen egyéb fejlesztéseket valósítson meg, hanem ő azt szeretné, hogy a gyermeke és az unokája számára megfelelő vagyont, megfelelő hagyaté kot, megfelelő jövőképet tudjon adni. Igazából a legnagyobb probléma az, hogy a sok vidéki fiatal nem talál biztos lehetőséget maga számára ott a településen, és ott, ahol ezek a földvásárlási lehetőségek megvannak, pont nem erre fognak majd utalni, hogy a z ott lévő fiatalok inkább ott maradnak, amennyiben földhöz tudnak jutni, és ott próbálnak gazdálkodni, ott próbálnak letelepedni, és ott próbálnak olyan értéket előállítani, ami a településük életében, illetve a saját családjuk életében valós jövőképet ad . És az a fajta vízió, hogy igazából csak azért maradjon az állam kezében a föld, hogy majd ezen keresztül szociális szövetkezetekben fogjuk majd ott foglalkoztatni a vidéki embereket, ez is egy nagy álszentség. Aki ezt mondja, az szerintem nincs is igazáb ól tisztában azzal, hogy mit jelent vidéken az, hogy szociális szövetkezet: az, amikor 12 hektáron 4050 közmunkás. Az valóban helyes, ahogy Nagy István államtitkár úr, hogy kellenek olyan programok, tanítsuk meg az embereket újra, hogy a saját kertjüket meg tudják művelni, hisz a legnagyobb probléma sok esetben az, hogy a saját kertjüket, az önrendelkezésüket, az önfenntartásukat az emberek igazából már elvesztették, és kellenek ezek az úgymond tangazdaság jellegű szociális gazdaságok, de igazából az bizt os, hogy egy szociális gazdaság ebben a formában, 12 hektáron a helyben lévő vidéki ember számára semmiféle jövőképet meg víziót nem ad, hiszen az emberek hosszú távon mindenféleképpen gyarapodni akarnak, mindenképpen taníttatni akarják a gyerekeiket, min denképpen szeretnének egy minőségi életet élni, és minimálbérből és mindenféle szociális szövetkezetből lévő bevételekből igazából ezt nem fogják tudni hosszú távon megoldani. A szociális szövetkezet egy pillanatnyi társadalmi feszültséget, társadalmi prob lémát, én azt gondolom, hogy jól tud kezelni, tehát ez egy fontos lehetőség egy adott pillanatban, de én azt gondolom, hogy hosszú távon csak azok a szociális szövetkezetek fognak majd fennmaradni, amelyek valós jövedelmet tudnak adni az embernek, valós me gélhetéseket tud adni az ott élő, illetve a szövetkezetben lévő emberek számára. Amúgy én azt gondolom, hogy maga a szövetkezés lehetősége, akár a szociális szövetkezés lehetősége nem államitulajdonfüggő. Most is megvan a lehetőség arra, hogy az emberek a dott esetben bizonyos célokért, akár termeltetés szempontjából, gépbeszerzés szempontjából vagy a hatékonyabb működés szempontjából szövetkezzenek, akár szociális alapon, a szolidaritás elve alapján is, és ezzel biztosítsák a gazdaságuk jövőképét, a saját megélhetésüket. Én arra kérem, hogy amikor ezekről a kérdésekről beszélünk, akkor valahol ne ilyen álszent, demagóg hozzászólásokkal próbálják félrevezetni a vidéki embereket, főleg olyan képviselők, akiknek amúgy semmiféle rálátásuk nincs arra vonatkozóan , hogy hogyan élnek vidéken az emberek,