Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 26. hétfő (110. szám) - Az állami tulajdonban lévő termőföldek magántulajdonba adásáról szóló politikai vita - ELNÖK: - DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - VARGA GÁBOR (Fidesz):
1700 tanulmányt, könyvet megírta, úgyhogy bőven van tapasztalatom azokról a dolgokról, amelyekről most is beszélünk, beszélgetünk. A Puszták népében a november elejét Illyés Gyula úgy jellemez te, hogy az volt a gatyarecegtetés ideje. Ez stílszerűen arról szólt, hogy a cselédek novemberben megkapták a cselédkönyvüket, és aki megkapta a cselédkönyvét, az állhatott tovább, mehetett tovább, mert nem jól teljesített. Ez a gazdasági év lezárása volt. Ezt csak azért mondtam el, mert van egy barátom, egy sárbogárdi gazda, aki novemberben szintén megéli a gatyarecegtetés időszakát. Ő amellett, hogy családi gazdaként műveli a földjeit, rendkívül sok bérelt földdel rendelkezik. November tájékán elindul az országban, és elkezdi fizetni Debrecenben, Gödöllőn, Veszprémben és Budapesten a bérleti díjakat, ami a tulajdonosoknak jár. Ma beszélgettem ezzel a gazdával, és ez a sárbogárdi gazda - nevezzük János gazdának - elmondta, hogy ő a bérleti díjak helyett nag yon szeretné inkább a földért bevételezett hitelt visszatörleszteni, és a saját földjét művelni. Az ő számítása szerint körülbelül 250300 millió forint az, amivel Sárbogárd kevesebb lesz, viszont Budapest, Gödöllő, Debrecen és más helyek, ahol ezek a föld tulajdonosok élnek, ennyivel gazdagabbak. Nem mondom azt, hogy Sárbogárd és térségünk lemaradásának ez az oka, de azért elképzelhetik, ha tényleg 2 millió földtulajdonos van, és gyakorlatilag körülbelül 200 ezer a földművelők száma, akkor tényleg lehetsége s, hogy micsoda tőkekivonás zajlik a mezőgazdaságból, amihez egyébként az állam is hozzájárult. Ma már ott tartunk, hogy a területemen nemegyszer 70 és 100 ezer forint közötti bérleti díjat kell kifizetni egy gazdának hektáronként, ami a földalapú támogatá snak körülbelül a felső határa, és most már nagyon sokan vissza is adják a bérelt földeket, nem használják azokat, nem dolgoznak rajtuk, mondván, hogy ezt már nem lehet kifizetni. (19.00) Viszont, aki itt a parlamentben ellenzi a „Földet a gazdáknak” progr amot, az nem igazán éli meg és érzi a vidék Magyarországának és azoknak a földműveseknek, akik tényleg foglalkoznak a földdel, a földéhségét és azt a fajta, hogy mondjam, évszázados, nem mondom, hogy évezredes, de legalább százéves földtiszteletét, amit, ú gy gondolom, nekünk tiszteletben kellene tartani. Akkor, amikor az agrárkamara, illetve a Magosz ezt az állami „Földet a gazdáknak” programot meghirdette, támogatásukról biztosítottak bennünket ezek a gazdák. elmondták, hogy abban az esetben, amennyiben az ő lehetőségeik megengedik, élni is fognak ezzel. Jellemzően azért, azt gondolom, a területemen hatalmas nagy állami gazdaságok vannak, hosszú bérleti szerződéssel rendelkeznek. Én nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a program most sikeres lesz, de egyéb ként erről mi keveset tudunk jelen pillanatban mondani. Ezért szeretném ideidézni a Miniszterelnökséget vezető miniszter úr kormányinfón elmondott pár mondatát 2015. október 8án: „De bocsásson meg, várjuk meg, mit döntenek a földművesek. Tehát ha egy föld műves a magyar államtól földet szeretne venni, akkor ennek a lehetőségét megnyitjuk. De ez nem azt jelenti, hogy el fog kelni minden föld vagy hogy mindegyiket ki fogják árverezni, mert lehet, hogy a földművesnek nem kell. És akkor itt marad nekünk, és tov ábbra is bérbe tudjuk adni. Tehát a földművesek előtt a földvásárlás lehetőségét nyitjuk meg. Ennyi történik és nem több.” Mi ma itt politikai vitanapot tartunk, és véresen összeveszünk azon, hogy hogyan és miképpen értelmezzük. Van, aki ezt nemzetárulásna k, van, aki a földtulajdontól való megfosztásnak, az utolsó állami vagyonnak. Azt gondolom, ez okafogyottá válik abban az esetben, ha ezek az árverések lezajlanak. De tulajdonképpen szeretnék egy kicsit szakmai részre is elvándorolni, és elmondani azt, hog y tulajdonképpen hogy is néz ki ez a hitelprogram, amit meghirdettünk. A hitelprogram meghirdetésével a Magyar Fejlesztési Bank célkitűzése, hogy a „Földet a gazdáknak” program keretében az árverés útján értékesített földrészletek nyertes árverezők általi megvásárlását finanszírozza. A 150 milliárd forint keretösszegű hitelprogram célja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet által a „Földet a gazdáknak” program keretében az állami tulajdonú földek földművesek részére történő értékesítéséhez szükséges intézkedés ekről szóló 1666/2015. kormányhatározat alapján árverés útján értékesített földrészletek megvásárlásának finanszírozása. A
