Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről:
163 elég szomorú, ha a magyar ko rmánynak erről nincsen pontos képe, márpedig a jelenlegi helyzet ezt mutatja. Még valami: ha már ennek a törvénynek az indokoltságáról beszélünk, azt is meg kell nézni, hogy az elmúlt napokban azok az események, amelyek sajnálatos módon a világsajtót is be járták Budapestről, Bicskéről, ezek az események, amelyek egyébként joggal rendítették meg a magyar emberek biztonságérzetét is, ezek miért keletkeztek. Én egyáltalán nem tartom viccesnek azt, hogy az előző vitában itt volt szóváltásunk Apáti képviselőtárs ammal, hogy ha súlyosan traumatizált emberek megtesznek több ezer kilométert, és utána ezeket az embereket egy számukra ismeretlen országban a vasút, a különböző állami szervek egész egyszerűen szívatják, magyarul: elindítják egy vonattal, hogy majd Bécsbe fogtok érkezni, és aztán véletlenül Bicskére mennek Bécs helyett (Dr. Répássy Róbert: Senki nem mondta nekik, hogy Bécsbe fognak érkezni!) , némi pár betű eltérés, akkor utána ezeknél az embereknél elpattan a cérna. Azt gondolom, hogy ez nem egy vicces hel yzet. Azt kell látni, hogy abban, hogy a biztonsági helyzet megrendült az elmúlt napokban, ebben kőkeményen benne van az a tétel, hogy a magyar kormány, illetve a különböző magyar szervek, ideértem a Magyar Államvasutakat is, nem világosan, egyértelműen és következetesen cselekedett. Benne van a biztonsági helyzet megrendülésében az is, hogy azok a személyek, akik menedékjogot kérnek, akik illegálisan bejönnek Magyarország területére, nem kaptak világos és egyértelmű tájékoztatást arról, hogy úgy mondjam, n agyon egyszerűen, mi a rend. Ezt nem rajtuk kell számon kérni, miniszter úr. Miért van az, hogy civil önkéntesek azok, akik megpróbálnak fárszi meg urdu nyelven valamiféle nagyon alapvető tájékoztatást adni ezeknek az embereknek, hogy merre hány méter? Ez a magyar kormány feladata lenne, és még egyszer, mielőtt még itt jobbikos képviselőtársaim bekiabálnak, hogy itt migránssimogatásról beszélek, nem! Túl azon, hogy nekik is vannak emberi jogaik, ez elsősorban a magyar emberek érdeke. Az, hogy ezek a személy ek a Keleti pályaudvarnál vagy bárhol másutt korrekt tájékoztatást kapjanak arról, hogy mi a rend, hova, merre lehet menni, és merre nem lehet elmenni, és mikor mit várhatnak, ez a magyar kormánynak lenne a kötelessége. Ehhez nem a honvédséget kell bevetni , ehhez tisztességes hivatali eljárás kellene. Ami a konkrét törvényjavaslatot illeti, továbbra is azt tudom megerősíteni, hogy ez a törvényjavaslat két szempontból is alaptörvényellenes. Egyrészt a T/5985. törvényjavaslat, amiről most tárgyalunk, ez logik ailag az imént, egykét órával ezelőtt elfogadott törvényjavaslatra épül. Elmondtam már abban a vitában, hogy akárhogy is bűvészkedik a Fidesz vagy a Habonyművek a szavakkal, az a bevándorlási szükséghelyzet, amiről rendelkezett az imént az Országgyűlés, ez is az Alaptörvényben külön kezelt különleges jogrendnek egy speciális válfaja. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény kimerítően felsorolja a különböző szükséghelyzeteket, a különleges jogrendet, bevezetni tartalmilag egy olyan jogintézményt, amely tarta lmilag különleges jogrendet jelent, hiszen egy adott nagyon precízen leírt állapothoz képest az egyébkénti jogszabályokhoz speciális szabályokat telepít, ez a különleges jogrend alkotmányos szabályainak a kijátszása. Alaptörvényt tetszettek volna módosítan i! A kétharmad a Jobbikkal ugyanúgy meglett volna, miniszter úr. Nem értem, hogy akkor, amikor ilyen súlyos dolgokról beszélünk, önök bevándorlási szükséghelyzetről beszélnek, a honvédséghez új feladatokat akarnak telepíteni, miért kockáztatják azt, hogy a saját Alaptörvényükbe belebuknak. Azt gondolom, ez önmagában egy egészen elképesztő felelőtlenség. Tisztelt Országgyűlés! A másik ok, amiért azt gondolom, hogy ez a törvényjavaslat alaptörvényellenes, az, hogy ahogyan a különleges jogrendet taxatíve felso rolja, megállapítja ennek a különböző helyzeteit a magyar Alaptörvény, ugyanígy az Alaptörvény, ha összehasonlítjuk például a 45. és a 46. cikkelyt, akkor világosan elkülöníti, hogy mi az, ami a honvédségnek, és mi az, ami a rendészeti szervek feladata. Le het külföldi példákkal dobálózni, ez megtették önök itt az alkotmányos rombolás idején is, de a helyzet úgy áll, hogy igen, vannak országok, ahol keverednek a honvédségi, rendészeti feladatok bizonyos szerveknél, lásd a Nemzeti Gárdát az Amerikai Egyesült Államokban, viszont az önök által megalkotott Alaptörvényben, jegyzem meg, a korábbi
