Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvények Magyarország államhatárának hatékonyabb védelmével és a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
155 tenni. A dublini egyezmény világosan megmondja, hogy nem lehet kószálni itt Európában összevissza, bóklászni mindenféle úti okmány és mindenféle vízum nélkül, rendetlenül, magunk után fölborítva mindent, hanem ennek megvan a maga rendje. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezzel a törvényjavaslattal mi a határok megvédését, a schengeni és a magyar határok megvédését, a magyar érdekek, a magyar munkahelyek megvédését tűztük ki célul. Arra kérek, mindenkit, hogy támogassa. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, Németh Szilárd képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja vezérszónokának bejelentését visszamondta. Most megadom a szót Firtl Mátyás képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának. Öné a szó, képviselő úr. FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A személyek szabad mozgása az Európai Unió polgárai számára szerződések által garantált alapvető jog, amely a szabadságon, a biztonságon, a jog érvényesülésén alapul. A belső határok megszűnése az Unió külső határainak megerősített ellenőrzését, valamint az EUn kívüli orsz ágok állampolgárainak EU területére való belépésének, tartózkodásának a szabályozását igényli, aminek egyik eszköze a közös menekültügyi és bevándorláspolitika. A személyek szabad mozgásának elve az 1985ös schengeni egyezmény, illetve az azt követő 1990e s schengeni szerződés aláírásával valósul meg, amellyel megkezdődött a résztvevő országok közötti határellenőrzések megszüntetésének folyamata, az EU jogi intézményi kereteinek részeként a schengeni együttműködést fokozatosan kiterjesztették, így ma már ma gába foglalja a legtöbb EUtagállamot és egyes nem tagországokat is. Meg kell említeni, hogy a genfi egyezményből fakadóan - ami itt már többször elhangzott - menekült az a személy, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társa dalmi csoporthoz tartozása, politikai meggyőződése miatti üldöztetése vagy az üldöztetéstől való megalapozott félelme miatt a származási országán kívül tartózkodik, és nem tudja vagy az üldöztetéstől való félelmében nem kívánja a származási országa védelmé t igénybe venni. (14.00) Az üldözéstől való megalapozott félelem alapulhat olyan eseményeken is, amelyek azt követően következtek be, hogy a külföldi származási országot elhagyta, vagy a külföldi olyan tevékenységén, amelyet a származási országa elhagyását követően fejtett ki. Tisztelt Képviselőtársaim! A genfi egyezményt Magyarország természetesen mindig is tiszteletben tartotta, és ennek megfelelően járt el akkor is, amikor a délszláv háború folytán egy hatalmas migrációs hullám nehezedett Magyarországra. Akkor is példaértékűen kezeltük ezt a kérdést és álltunk helyt. Természetesen 2004ben Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, és ekkor kezdte igazítani jogszabályait, így a menekültügyi szabályozást is az Európai Unió szabályaihoz a jogharmonizáció alapján. 2013ra kidolgoztuk az első migrációs politikánkat, amelynek egyik alapismérve az volt, hogy aki Magyarországra bejött, azt a megfelelő menekültügyi eljárásban részesítve táborokba tudtuk bevezényelni. Ez természetesen nem felelt meg az Európai U nió Dublin III. egyezményének, mert akit nyilvántartásba vettünk, azonnal ki tud jönni ezekről a helyekről, és szabadon mehet az ország területén, azt viszont már ellenőrizni nem tudjuk, hogyan, miként kerülnek aztán egyébként az Európai Unióba. Ennek kapcsán merül fel az a kérdés, tisztelt képviselőtársam, hogy Magyarország felelőssége miként növekedett meg azzal, hogy földrajzi helyzeténél fogva valóban egy tranzitországnak minősül, és ennek az Európai Uniónak a schengeni határát kell hogy védje . Ha az elmúlt időszakot megnézzük, azt látjuk, hogy 2011ben 1693 menedékkérő volt Magyarországon, 2012ben 2157
