Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 22. csütörtök (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vona... - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, az Európai ügyek bizottságának elnöke:
1525 akkor esetlegesen megváltoztathatja vagy visszavonhatja ezt a javaslatot. A puding próbája az evés. Én azért drukkolok, hogy a 19 szavazat összejöjjön. Nos, a másik rövid reagálásom Z. Kárp át Dániel képviselőtársam felszólalására, aki számon kéri a kormányon a népszavazást: tisztelt képviselő úr, a kormány a nemzeti konzultáció keretében közel egy éve megkérdezte a magyar polgárokat. Több mint egymillió válasz érkezett, és jól tudjuk ennek a z eredményét. Ennek tudatában lépett fel a magyar kormányfő Brüsszelben az elmúlt jó egymásfél év során és terjesztett elő konkrét javaslatokat, megoldási javaslatokat. Legutóbb egy hatpontos javaslatot vitt az Európai Tanács ülésére, és ezt egyébként megt árgyaltuk a Tanács ülését megelőző úgynevezett nagybizottsági ülésen itt a magyar parlamentben egy zárt ülés keretében. Orbán Viktor miniszterelnök úr megtette mindazt, amire a polgárok felhatalmazták. És mit látunk Európában? Kaptunk rendesen hideget, mel eget. A kormányfő minden jogi lehetőséget kihasznált, amire az uniós tagságunk jogi lehetőségei rendelkezésre állnak. Látjuk azt, bármennyire is lassú az európai döntéshozói mechanizmus, mégis van eredménye ennek a szélmalomharcnak, mert amikor mi elkezdtü k mondani korábban, hogy itt nemcsak a lampedusai esemény kapcsán a Mediterráneumra kell figyelni, hanem a balkáni útvonalra, aminek Magyarországon keresztül vezet a migránsútvonala, lassan ráfigyelt Európa, de először senki nem foglalkozott ezzel. (11.10) És íme, itt van a legutolsó eredmény, amit én apró, de fontos eredménynek tartok, az, hogy a hatpontos javaslat egyike, az utolsó, a megoldást szerette volna az Unió elé tárni, hogy itt a megoldás nem a kvótákról való vitatkozás, hanem a schengeni határok védelme. És igenis, amit az Alaptörvényünk előír és előírnak az európai jogszabályok, nem csinálunk mást, csak a schengeni határokat védjük meg, ami nemcsak magyar határ, hanem az európai határ. Mi erre mintát adtunk, és íme, itt van a visegrádi négyek sz övetsége - ha úgy tetszik , hogy közösen meg tudjuk védeni az európai határokat; adtunk rá példát és mintát. És lám, most már minden európai vezető egyértelműen kijelenti, hogy meg kell védeni Európa határait. De a cselekvés még hiányzik. Tehát az Európai Unió döntéshozói mechanizmusa lassan jár, ezt lehet kifogásolni. De ami a törvényi előírásoknak megfelel, azt mindent betartunk, és éppen ezért nem tűrjük azt, hogy tőlünk olyat kérnek számon, amit más tagország nem tart be. Ez a kettős mérce esete. És az t nem tudjuk elfogadni, hogy majd hozzánk toloncolják vissza, mert nálunk regisztrálták a migránsokat, holott nem Magyarország volt az első ország, ahova beléptek, hanem Görögország. Görögországot semmi nem menti fel azalól, hogy ott nem regisztrálták. Az alapszerződés szerint, illetve a dublini szerződés szerint tehát ott lépték át az Unió határát, ezért oda kell - ha ezt akarják - visszatoloncolni őket. Az nem elfogadható, hogy a görög kormány mossa kezeit, hogy mi problémákkal küszködünk, ezért nem regis ztráltuk őket. Igenis, a magyar kormányfő többször elmondta, hogy be kell tartani az alapszerződéseket. Ennek értelmében nincs jobb egyelőre, mint a Dublin III. és a schengeni rezsim. Mi nem csinálunk mást, csak amit egykor aláírtunk, azt betartjuk. Ezt ké rik tőlünk számon? Nos, a vita politikai tartalmával kapcsolatban röviden csak ennyit, és engedjék meg, hogy azért visszatérjek az eredeti javaslatunkra, hogy erről is ejtsek néhány szót. A magyar házszabály 142. §a egy centralizált modellt vezetett be, a melyben az Európai ügyek bizottsága jogosult a szubszidiaritásvizsgálat lefolytatására. Ez a bizottság ezentúl tehát központi szerepet játszik az egyeztetési eljárásban, és állandó bizottsági feladatokat is ellát. A sokszínű feladatköre és évtizedes tapasz talata hozzájárul ahhoz, hogy a bizottság felkészülten tudjon eleget tenni a lisszaboni szerződésből következő feladatoknak. Tehát a szubszidiaritásvizsgálat komoly intellektuális kihívást jelentő folyamat. Hölgyeim és Uraim! Ez egy lehetőség, ez egy eszkö z. Az a probléma, hogy az európai uniós kollégák nem olvasták vagy nem is ismerik a lisszaboni szerződést, amit minden nemzeti parlament ratifikált. Mi komolyan gondoljuk azt, hogy az általunk lehetőségként kívánt törvényi eszközzel visszalőhetünk kvázi az Európai Bizottság számára, nem demagógiával, hanem a jog eszközével. Én
