Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 22. csütörtök (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vona... - ELNÖK: - BANA TIBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1503 Többen hivatkoztak itt a kormánypárti vezér szónokok részéről a nemzeti konzultációra, amit folytattak. Mi azt gondoljuk, hogy ebben az esetben is felesleges pénzkidobásról volt szó, ahogy a plakátkampánnyal kapcsolatban is hangot adtunk ennek a véleményünknek. Ettől függetlenül azért egyértelműen k iviláglott, amit magunk is tudhattunk, hiszen folyamatosan tartjuk a kapcsolatot a választópolgárokkal, lakossági fórumok, fogadóórák, egyéb alkalmak folyamán, hogy bizony határozottan elutasítja a magyar társadalom túlnyomó többsége a bevándorlást, és így értelemszerűen a kvótarendszerrel kapcsolatban is ez a véleménye a lakosságnak. Azt is látni lehet azért, hogy egyes uniós tagországok vezetőinek véleménye is változott az elmúlt időszakban, árnyaltabb lett, és szerencsére egyre többen vannak, akik látják azt, hogy milyen veszélyeket is hordoz magában a bevándorlás erősödése, a népvándorlási hullám. Mi azt gondoljuk, hogy uniós szintű népszavazást is lehetne tartani ebben a kérdésben, megkérdezve ilyen módon valóban érdemben az európai polgárokat arról, ho gy mi az álláspontjuk ebben az ügyben, hiszen láthatjuk azt, hogy tőlünk nyugatabbra is most már komoly tüntetésekre kerül sor a bevándorlással szemben; és ami pedig örömteli, hogy középeurópai szinten látszik egyfajta összefogás egyfelől, másrészt pedig a z is kiviláglik, hogy itt azért még a társadalom immunrendszere elég erős, és ilyen módon optimista vagyok abból a szempontból, hogy igenis ellent tudunk majd állni ennek az egyre nagyobb kihívásokat támasztó népvándorlási nyomásnak, hiszen láthatjuk azt, hogy messze nincs még vége, és még sokkal komolyabb nehézségekkel szembesülhetünk. Tisztelt Képviselőtársaim! A szubszidiaritás elvének sérülése egyértelmű ebben az esetben, ezért aztán nagyon fontos az, hogy ezt a bizonyos indokolt véleményt megfogalmazzu k, de azért azt is látni kell, attól eltekintve, hogy valóban közben a vélemények egyes kormányfők részéről is változnak, hogy maga az Európai Unió az elmúlt évek során nem tett a megoldás irányába érdemi lépéseket. A különböző egyeztetések során sok minde nről szó esett, felmerültek javaslatok, de mégsem került sor valódi lépésekre. Sajnos nekem az a véleményem, hogy valójában az uniós vezetők nem is akarnak érdemi megoldást a bevándorlás kérdésében. És mint már utaltam rá, abból a szempontból pedig nagyon szkeptikus vagyok, hogy a tagállami, nemzetállami parlamenteknek az indokolt véleményét figyelembe fogjáke venni, hiszen amikor 2013 végén az európai ügyészség vonatkozásában elindult ez az eljárás, és itt, a magyar Országgyűlésben is lefolytattuk a mosta nihoz hasonlóan ezt a vitát, akkor utána ennek nem lett következménye. (9.30) Egy holland tanulmány is írt egyébként tavaly év végén arról, hogy sajnos a sárga lapos eljárás nem váltotta be azokat a remé nyeket, melyeket ehhez sokan kapcsoltak. Ez tehát erősíti a szkepticizmusunkat. Egyébként nekem az a véleményem, és a Jobbiknak az az álláspontja, hogy a piros lapos eljárás bevezetésére lenne szükség. A legutóbbi rigai COSACülésen is felszólaltam ezzel ö sszefüggésben. Azokban a kérdésekben, melyek egyértelműen sértik a tagállami önrendelkezést, a nemzetállami szuverenitást, igenis ilyen módon kellene lehetőséget biztosítani a tagállami parlamentek számára arra, hogy piros lapot mutassanak fel, és egyértel műen elutasítsák a hasonló jellegű, húsbavágó javaslatokat. Persze azt láthatjuk - és nem meglepő számunkra, nemzeti radikálisok számára , hogy az uniós vezetők hallani sem akarnak erről. Fontos az is, hogy partnereket találjunk ebben az ügyben. Utaltam m ár a visegrádi négyek együttműködésére, bár az egység itt nem volt teljes, hiszen a lengyelek végül is nem fogalmaztak meg olyan határozott véleményt a kvótarendszerrel szemben, mint a többi V4es ország, persze ezt lehet sok mindennel magyarázni, akár a v álasztási kampánnyal, ettől függetlenül sajnos ez volt a helyzet. Én bízni tudok benne, hogy nemcsak V4es, középeurópai szinten, hanem egyéb EUtagországokat bekapcsolva is határozottabban tudunk fellépni ebben az ügyben, gondolok itt például a Baltikum t erületére. Tehát remélem azt, hogy ebben a kérdésben végre valóban meghallják
