Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 22. csütörtök (109. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról, valamint az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vona... - ELNÖK: - KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1490 Tisztelt Képviselőtársaim! A fentiek alapján az Európai ügyek bizottsága a házszabály 142. §ának megfelelően lefolytatta a szubszidiaritásvizsgálatot, és álláspontom szerint megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a Dublin III. rendeletet módosító javaslat sérti a szubszidiaritás elvét. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy támogass ák a jelentés és a határozati javaslat országgyűlési elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Felszólalásra következik Kósa Lajos frakcióvezető úr, Fideszképviselőcsoport. Öné a szó, frakcióvezető úr. KÓSA LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ha az Európai ügyek bizottsága elnökének előadásában valaki megpróbá lta pontosan nyomon követni a jogi érvelést, akkor rájöhetett - attól függetlenül, hogy mi a kérdés tartalma, tehát milyen konkrét tartalma van annak a döntésnek, amit az Európai Bizottság hozott , hogy egy számunkra rendkívül fontos kérdésről van szó, ar ról, hogy Magyarország az Alaptörvényében is és az Európai Unióhoz való csatlakozáskor is rögzítette, hogy a magyar parlament bizonyos felségjogairól - tudomásul véve az európai együttműködési rendszert - nem lemond, hanem ezeket a felségjogokat, a szubszi diaritás különböző elemeit a többi nemzettel együttesen gyakorolja, ami azt jelenti, hogy úgy gyakorolja, hogy azokat a mechanizmusokat, amelyeket az Európai Unió együttműködési rendszere, az alapszerződés, a lisszaboni kiegészítés, módosítás tartalmaz, sz igorúan be kell tartani. Tehát teljesen világos, hogy igaza van az Európai ügyek bizottságának és a nevében felszólaló Hörcsik Richárd képviselőtársunknak, ebben az ügyben akkor is sárga lapos figyelmeztetést kellene adni a Tanácsnak, ha történetesen nem e gy súlyosan húsbavágó kérdésről lenne szó, hanem a kígyóuborkák hajlásszögéről, vagy pedig az autók környezetvédelmi emissziós szabályainak az újragondolásáról. Ugyanakkor teljesen világos, hogy jelenleg sem a Bizottság, sem a Tanács nincs felhatalmazva ar ra, hogy ilyen kérdésben új jogi eszközöket vezessen be úgy, hogy mind az alapszerződés, mind a lisszaboni szerződés kiegészítéseit figyelmen kívül hagyja. Tehát szeretném rögzíteni a Fideszfrakció álláspontját, amelynek a részletes jogi kifejtését Répáss y Róbert képviselőtársam fogja majd önökkel ismertetni a frakció nevében. Az a jogi álláspontunk az egész eljárással és a formai kérdésekkel kapcsolatban, hogy nagyon súlyos kérdésről van szó, amit a tartalmától függetlenül meg kell fontolnia a magyar parl amentnek, és arra szeretnénk kérni a képviselőtársakat, hogy támogassák a bizottságnak, nevezetesen a parlament Európai ügyek bizottságának azt a határozattervezetét, amely előttünk fekszik. Ha megnézzük, hogy milyen tartalmi kérdésről van szó, akkor napná l világosabb, hogy itt egy nagyonnagyon komoly problémával szembesülünk. Minden nemzetnek kizárólagos joga eldöntenie, hogy a nemzetközi egyezmények betartásával kivel akar együtt élni, kit enged be az országába, kinek ad tartós tartózkodási engedélyt, le telepedési engedélyt, menekültstátust, állampolgárságot, és ezt a jogát senkinek nincs lehetősége elvonni. Ez kizárólag diktatúrákban képzelhető el. Természetesen már mi is megéltük azt, hogy legyőzött országként rajtunk kívül álló hatalmak döntöttek arról , hogy Szlovákiából magyarokat telepítenek Magyarországra önkényesen, vagy Magyarországról különböző nemzeti kisebbségeket deportálnak nem háborús időben, hanem békeidőben, de az napnál világosabb volt, hogy annak semmilyen köze nem volt sem a nemzetközi j oghoz, sem a demokráciához, az egy merőben parancsuralmi, diktatórikus rendszer volt. De azt álmunkban sem gondoltuk volna, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás után 11 évvel visszatér egy olyan problémának a vizsgálata, vajon vane lehetősége arra bár kinek is a magyar parlamenten, Országgyűlésen vagy a kormányon kívül, hogy figyelmen kívül hagyva a nemzetközi egyezményeket, az Európai Unió alapszerződését, a lisszaboni kiegészítéseket, arról dönthet a fejünk
