Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - A nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1479 szóló törvény módo sítása. Ezekben a Magyar Nemzeti Bank elnöke felhatalmazást kap olyan rendeletek kibocsátására, amelyekben a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva prudenciális követelményeket határoz meg. Ezeket a követelményeket jelenle g a sajátos számviteli szabályokat tartalmazó külön kormányrendeletek határozzák meg, amelyek hatálya az új szabályok szerint beszámolót készítőkre nem fog kiterjedni. Ez indokolja a rendeletalkotási felhatalmazás megadását. A prudenciális szabályokat rögz ítő rendeletekben minden vállalkozásra ugyanazon előírások fognak vonatkozni. Tisztelt Ház! Az IFRSek egyedi beszámolási célú alkalmazása növelni fogja a vállalkozások számviteli beszámolóinak átláthatóságát, az üzleti információk összehasonlíthatóságát. Mindez pedig közvetlenül is elősegíti az érintett vállalkozások versenyképességének növekedését és adminisztrációs terheinek csökkentését. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen , államtitkár úr. Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Ezek sorában elsőként megadom a szót Manninger Jenőnek, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. Képviselő úr, parancsoljon! MANNINGER JENŐ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az IFRSek rendszere egy önálló, világos, széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer, amely a helyi számviteli szabályozástól jellemzően abban tér el, hogy konkrét, speciális vagy taxatíve megfogalmazott sza bályok helyett inkább elvi megközelítést alkalmaz. Miért is van szükség törvénymódosításra egy számviteli sztenderd alkalmazása miatt? Mint számos esetben, most is egy európai uniós irányelv hazai jogba való átültetéséről van szó. Hogy konkrétabb legyek, a szolgáltatások szabad áramlása pillér erősítése a fő motivációja a szabályozásnak. Amíg idáig eljutottunk, az egy igen hosszú történet, amit, engedjék meg, hogy most részletesen ne ismertessek, csak utaljak rá. 2000 márciusában a lisszaboni európai tanács i döntéssel kezdődött, amely a pénzügyi szolgáltatások belső piaca teljessé tételének gyorsításáról döntött, majd egészen eltartott 2008ig, amikor egy EKrendelet határozta meg a nemzetközi számviteli sztenderdeket és a kapcsolódó értelmezéseket. Majd még ezeket is módosították, és tulajdonképpen 2012 után alakult ki az az uniós jogi környezet, amely létrehozta a mostani szabályozást, és amelynek átültetésére kerül sor Magyarországon is. Magyarországon is egy igen hosszú és alapos előkészítő munka után vag yunk. 2015. június 23án az Országgyűlés már fogadott el egy hasonló tárgyú jogszabályt, és igazából a változás motivációja tavasszal is a 2013/34. EUirányelv átültetése volt, így számos IFRSben alkalmazott szabály került átültetésre a magyar számviteli szabályrendszerbe már akkor is. Az uniós szabályok hazai előkészítése során először könyvvizsgáló cégek vizsgálták a hazai vállalatok IFRSbevezetési hajlandóságát és jelenlegi alkalmazását. Az eredményekből az derült ki, hogy a válaszadók 49 százaléka kés zít jelenleg is IFRSalapú adatszolgáltatást, úgynevezett reportingcsomagot a külföldi anyavállalat számára, vagy készít IFRSbeszámolót elsősorban bankok kérésére. Gyakorlatilag a megkérdezettek 87 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használ, illetve bizonyo s feltételek teljesítése esetén alkalmazna IFRSt az egyedi beszámoló szintjén, ami igen meggyőző arány. Látható tehát, hogy az érintettek is hajlandónak mutatkoznak megbarátkozni ezzel az új beszámolási rendszerrel. Később, 2014ben kormányhatározat értel mében öt munkacsoport alakult az év első negyedében annak érdekében, hogy Magyarországon bevezetésre kerülhessenek az IFRSek, számviteli, adóképzési, fordítási, statisztikai, illetve pénzügyi és tőkepiaci munkacsoport. Az elvégzett munka eredményeként szü letett meg egy kormányhatározat, amelynek értelmében a kormány támogatja a bevezetést. Mindezek alapján kezdődött meg az előttünk fekvő törvényjavaslat előkészítése, ugyanis