Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - A nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1477 A nemzetközi pénzü gyi beszámolási sztenderdek egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek egyedi beszámolási célokra történő hazai alkalmazásának bevezetéséhez kapcsolódó, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig . A kormányelőterjesztés T/6638. s zámon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Elsőként megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon! TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi állam titkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A tőkepiacok fejlődése és a pénzügyi globalizáció következményeként a vállalkozások jelentős része a világon leginkább elterjedt egységes számviteli rendszer, a nemzetközi pénzügyi beszámolási sztenderdek vagy más néven az IFRSek alkalmazásával teljesíti pénzügyi beszámolási kötelezettségét. Ezen új előírások alkalmazásával nemzetközi szinten válnak elérhetővé és összehasonlíthatóvá a céges adatok, a gazdálkodásra vonatkoz ó információk. Ez minden olyan vállalkozás számára fontos, amely több országgal tart fenn üzleti kapcsolatot. Magyarországon jelenleg csak nagyon szűk körben, a tőzsdén jegyzett vállalkozások konszolidált éves beszámolójára kötelező a nemzetközi sztenderde k alkalmazása. Emellett a számviteli törvény a tőzsdén nem jegyzett vállalkozások számára is lehetővé teszi azok alkalmazását a konszolidált éves beszámolóra vonatkozóan. Ugyanakkor egyedi éves beszámolók tekintetében ma nincs lehetőség arra, hogy a hazai számviteli előírások helyett a sztenderdeket alkalmazza egy vállalkozás. A hazai vállalkozás versenyképességének a javítása, továbbá az adminisztratív terhek csökkentése érdekében egyre erőteljesebb az igé ny arra, hogy a sztenderdek egyedi beszámolási célokra történő alkalmazása is lehetővé váljon hazánkban. Különösen erőteljes ez az igény a külföldi tulajdonú vállalkozások, valamint a külföldön tevékenységet végző vállalkozások esetében, mivel az IFRSek r endszerére alapvetően jellemző a pénzügyi szemlélet és a befektetők igényeire épülő információszolgáltatás. Az egyedi beszámolási célú alkalmazással a hazai vállalkozások éves beszámolói közvetlenül összehasonlíthatók lesznek a külföldi versenytársak, üzle ti partnerek számviteli beszámolóival, a külföldi anyavállalattal rendelkező vállalkozásoknak pedig a jövőben nem kell dupla nyilvántartást vezetniük ahhoz, hogy megfelelő adatokat tudjanak szolgáltatni anyavállalataik részére. Az Európai Unió is lehetővé teszi az IFRSek alkalmazását, mégpedig oly módon, hogy a tagállamok bizonyos társaságok számára megengedhetik vagy kötelezően előírhatják, hogy az egyedi éves beszámolójukat vagy konszolidált éves beszámolójukat ez alapján állítsák össze. A tagállamok gya korlata e tekintetben jelentősen eltérő. Összességében azonban elmondható, hogy egyre több tagállamban teszik lehetővé, illetve egyes esetekben kötelezővé a sztenderdek alkalmazását mind a konszolidált éves beszámolóra, mind az egyedi éves beszámolóra vona tkozóan. Tisztelt Országgyűlés! A kormány megértette a vállalkozások és a befektetők igényét, és támogatja a nemzetközi előírások minél szélesebb körű alkalmazását. Ennek érdekében kidolgozta az ehhez szükséges jogszabálymódosítási javaslatokat. Jelen tör vényjavaslat tartalmazza mindazon törvényi módosításokat, amelyek az egyedi beszámolási célú alkalmazáshoz szükségesek. Az IFRSek bevezetéséről szóló kormánydöntés meghozatalát széles körű társadalmi egyeztetés előzte meg. Ennek során teljes egyetértés vo lt a magyarországi bevezetésben és abban, hogy annak
