Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ügyészség 2014. évi tevékenységéről beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP):
1425 az ügyben. Majd ezt megpanaszolván, elfogadván egyébként ezt a fajta érvelést, hogy valószínűleg a nyomozó hatóság van azért, hogy nyomozzon, nem kértek további bizonyítékokat a feljelentőtől. A második levél ennél jóval értékelhet őbb, de természetesen jóval rosszabb is volt, és legfőbb ügyész úr sajnos ezt megerősítette nekem írott válaszában, ahol azt írta, hogy az egy helyénvaló dolog, hogy úgy látták akkor a nyomozó hatóság és az azt felügyelő vádhatóság részéről, hogy a szándék osság abban az ügyben, ahol reggel 7 órakor kiviszik egy őrzővédő cég emberei egy társaság vezérigazgatóját az irodájából, a szándékosság nem bizonyítható. Tehát ha itt egy kicsit mögé nézünk, és megnézzük, hogy a törvény mit mond erről, hát akkor biztos gondatlanul követték el, ha szándékosan nem, és abban önöknek igaza van, hogy ezekben az esetekben a gondatlanságot nem rendeli a törvény büntetni. Tehát azt belegondolni ebbe a dologba, hogy aki oda bement, nyilvánvalóan sokadmagával, az valójában terveze tlenül, ha úgy tetszik, akkor véletlenül arra járván előre látta a tettének következményeit, de könnyelműen bízott azok elmaradásában, úgy gondolom, hogy rosszra tanítja a magyar társadalmat, hogy ha ezt meg lehet tenni. Ha egy önkormányzati többségi tulaj donú társaság vezérigazgatójának a működésével valaki nincs megelégedve, akkor ugyan, ha nem is szánt szándékkal, de akkor véletlenül, hogy úgy mondjuk, akár gondatlanul is elkövetve fogja magát és néhány fogdmeggel kivezetteti őt a cége ajtaján. Ezzel önö k azt üzenik a magyar társadalomnak, hogy ez így rendben van. És az a cég, amely ezt megcsinálta, a mai napig működik, szolgáltat, hullámzó minőségben, de szolgáltat. Múltkor már a Gazdasági Versenyhivatal is egyébként elmarasztalta ezt a céget. Tehát én ú gy gondolom, hogy ezekben a tekintetekben teljesen mindegy, hogy a gondatlanságnak melyik formáját vesszük, és nem bírósági tárgyaláson vagyunk, hogy ebben érveljek, de talán még egyszer át kellene gondolni, hogy mit üzen olyankor az ügyészség, amikor azt mondja, hogy ilyen esetekben ilyenolyan mondvacsinált okokra, amikről önök is tudják, hogy nem igaz, jogszerű, de nem igaz, ezekre hivatkozva elutasítják a nyomozást. Én úgy gondolom, hogy ez borzalmas módon rombolja a közbizalmat, borzalmas módon rombolj a a közmorált. (14.10) Utána ne nagyon csodálkozzunk azon, ha mindenki ahelyett, hogy időnként erkölcsi és morális kötelességének eleget téve belátná valamilyen hibáját, mindenfajta mondvacsinált magyarázatokat fűz a saját cselekedeteihez, ha a Legfőbb Ügy észség, illetve az ügyészség, a kizárólagos vádhatóság időnként ezt üzeni a társadalomnak. Még egy ilyen ügy van, ami viszont aktuális, nem tavalyi, bár a tavalyi ügyben sem történt sok minden ezen kívül, az pedig a Quaestorügy. Tudom, hogy folyamatban lé vő ügyről van szó, és azt is tudom, hogy ilyenkor nagyon sok mindenre a nyomozás érdekében nem lehet válaszolni. De persze mögöttünk hagytunk már egy bizonyos időszakot a Quaestorügyből ahhoz, hogy felmerüljenek kérdések. És úgy gondolom, egy parlamenti b eszámolóban - ugyan ez egy egyedi ügy, de annyi embert érint, akkora tömegű pénzről van szó, 220 milliárd forintról, 1 milliárd dollárról, ami kézenközön eltűnt - a közvélemény ennek nagyobb nyilvánosságára, több tájékoztatásra és az államháztartást érint ő kérdésekben is több tájékoztatásra kíváncsi. Talán ez megmagyarázható ebben az ügyben. Persze, fel kell tenni a kérdéseket. Hosszasan magyarázkodtak korábban az egyik televízióadásban is, de itt legfőbb ügyész úrtól is meg szeretném kérdezni, hogy hogyan értékeli azt, hogy több mint 10 napot csúszott az első nyomozati cselekmény megtétele, a Quaestor összeomlása után 10 napnál több idő telt el addig. Hogyan értékeli, hogy visszaállíthatóe az az állapot, ami ez alatt az időszak alatt, az első nyomozati cs elekmény megtételéig fennállt? Visszanyerhetőe minden olyan adat, ami közben eltűnhetett? Hogyan értékeli legfőbb ügyész úr, miért késlekedtek az első nyomozati cselekmény megtételével? Ezt azért is kérdezem, mert ez az időszak elegendő volt ahhoz, hogy e gyszer ez a cég gazdát cseréljen. Ez a cég 220 milliárd forintnyi pénzt kért kölcsön az emberektől, hozzáteszem, mellette nagyon sokat a magyar államtól is, ezt a céget közben egy rovott múltú közmunkásnak, Orgován
