Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ügyészség 2014. évi tevékenységéről beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1410 és a nyomozást egy másik ügyészre bízza, vagy esetleg utasítást adjon az eljárás megszüntetésére, ezt nemcsak a Transparency fogalmazta meg kritikaként, hanem ugyanezt szinte szó szerint megfogalmazta az Európa Tanács is a GRECOn keresztül. Tehát lehet vitatni azt, hogy én ebben tévedtem vagy nem, de a nemzetközi mivoltát ennek a kritikának megadja az, hogy más nemzetközi szervezet is foglalkozott ezzel, és pontosan ugyanerre a következtetésre jutott. Az egy másik kérdés, és innentől kezdve természetesen vitatkozhatunk arról, hogy kinek a kompetenciáj ába tartozik ennek a problémának a megoldása, az Országgyűlésébe vagy az önébe. Itt én mindössze azt vetettem fel, hogyha ön annak idején rendkívüli módon kiállt amellett, hogy ez az ügyészségi törvény, ami most hatályos, az jó és megfelelő, és mindenben ú gy jó, ahogy van, akkor mit szól ön ezekre a kritikákra. Ugyanis, ha ön azt javasolja, hogy ennek megfelelően és ennek mentén módosítsunk a jogszabályon, akkor bizonyosan a fideszes többség az ön szakmai álláspontját figyelembe fogja venni, és el kell mond jam, hogy mi is bizonyosan támogatni fogunk a frakciónk részéről egy ilyen irányú módosítást. Legfőbb ügyész úr felvetette még kritikaként - ha itt a régi jegyzeteimből jól olvasom és nézem - azt, hogy miért kifogásoljuk mi az ügyészség hozzáállásá t bizonyos büntetőügyekben, hiszen itt van olyan bíróság, amelyik az önök álláspontját képviselte az ítéletben. Ez igaz, tisztelt legfőbb ügyész úr, csak azt is elmondtam, most is elmondtam, egy éve is elmondtam, amikor egy ötévnyi időszak beszámolójáról b eszéltünk, hogy ezt nem lehet egyszerűen egy ügyet kiemelve a sok közül kezelni. Itt egy folyamatot kell látni. És a folyamat az az - és itt leszek majd nagyon kíváncsi arra, hogy a jogerős ítéletek mit fognak mutatni , hogy a váderedményesség ezekben az ügyekben láthatóan, már most láthatóan messze el fog maradni attól a 96,6 százaléktól, amire önök olyan büszkék. Jóval alacsonyabb lesz. (13.00) Itt egy kérdés van, hogy az a megállapításom, amely szerint a váderedményesség ezekben az ügyekben az 50 százal ékot se fogja elérni, majd megalapozott lesze vagy sem. De hogy valahol az 50 és a 70 között lesz, az szinte bizonyosra vehető, legalábbis ez látszik az eddigi ítéletekből; főleg, ha megnézzük azoknak a sorát, hogy hány mostanáig jogerős felmentő ítélet s zületett. Én ezt a folyamatot kifogásolom, legfőbb ügyész úr. Utána természetesen borzasztó kíváncsi leszek arra, hogy a különböző jogtörténészek ezeket az ítéleteket - nyilván egy érdekes korszak - fel fogják majd dolgozni, és születnek róla tanulmányok, egyenként hogy értékelik, és persze arra is kíváncsi leszek, mondom még egyszer, hogy az egész folyamat összességében mit fog majd mutatni. Éppen ezért tehát nekem az, hogy bizonyos esetekben a bíróság dönt úgy, amilyen álláspontot az ügyészség képvisel, e z természetes. Ha nem lenne ilyen, akkor nullaszázalékos lenne itt a váderedményessége az ügyészségnek. Megjegyzem - és itt utalok vissza , hogy nagyon sok olyan, egyébként nem az ítéletben foglalt, hanem indokolásban foglalt megfontolandó bírósági vélemé nyt lehetett olvasni, miszerint nem azok ülnek például a vádlottak padján, akiknek ott kellene ülnie. Nem tudom, hogy volte még olyan, amit legfőbb ügyész úr fölvetett, és én nem tudtam rá válaszolni a bizottsági ülésen, most igyekeztem ezt megtenni. Tisz telt Legfőbb Ügyész Úr! Most egy picit általánosabban rátérnék a kritikai mondanivalómra az ügyészség tevékenységével kapcsolatban. Idén sem kívánok nagyon bőven statisztikai adatokkal foglalkozni. Én úgy gondolom, ez egy olyan szükséges része egy beszámol ónak, amihez jó esetben az Országgyűlésnek annyi köze van, hogy tudomásul veszi, ha velük nincsen különösebb gond, illetve természetesen az Országgyűlés képviselői örömüket fejezik ki az elért eredményekért, ott, ahol mondjuk, egyes bűncselekménytípusok es etében kedvezőbb tendenciát mutat a statisztika. De egy beszámolónak nyilvánvalóan nem ez az elsődleges szerepe itt, hanem az, hogy évente egyszer legalább egy kicsit komolyabb időkeretben az Országgyűlés az ellenőrző funkcióját a legfőbb ügyésszel szemben gyakorolhatja. Egy kérdést tennék fel ezzel kapcsolatban, ugyanis legfőbb ügyész úr azt nyilatkozta valamelyik nap, és ezt a bizottsági ülésen is fölvetettem, hogy a migránsügyek olyan leterheltséget okoznak
