Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
1397 bírósági szervezeti törvény szerint is nagyon markáns felügyeleti jogot gyakor ol. Az Alaptörvény kifejezetten így fogalmaz, hogy az OBH felügyeleti szerve az Országos Bírói Tanács. Az Országos Bírói Tanács egyébként az előbb itt Schiffer képviselő úr, frakcióvezető úr által vitatott, minden személyi kérdésben, minden olyan személyi kérdésben, ahol az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke el akar térni a pályázati sorrendtől, az Országos Bírói Tanácsnak az egyetértési joga kell hozzá, tehát gyakorlatilag vétójoga van ezekben az ügyekben. Amíg én az Országos Bírói Tanács ülésén hivatali kötel ességként részt vettem, addig emlékezetem szerint az volt a gyakorlat - de valószínűleg ezt az OBH elnöke is megerősíti , hogy minden ilyen esetben, amikor a pályázati rangsortól el akarnak térni, természetesen azt meg kell indokolniuk. Ja, hogy ezt nem n yilvánosan teszik, és nem az Országgyűlés előtt teszik, ez azért van, mert ezek személyi pályázatok, és ezeknél a személyi pályázatoknál az igazgatási jogkör felügyelője, az Országos Bírói Tanács meghallgatja a teljes indokolást, hogy miért akarnak eltérni ettől a rangsortól. (11.50) Tehát egy indokolt javaslatot visz oda az Országos Bírósági Hivatal elnöke, és ezt az Országos Bírói Tanács jóváhagyja vagy nem hagyja jóvá. Ebben az esetben lehet csak a pályázati rangsortól eltérni. Ez tehát egy törvényesen s zabályozott, sarkalatos törvényben szabályozott rend. Még egy mondat az Országos Bírósági Hivatal felügyeleti szervéről, az OBTről. Nem kapott túl nagy nyilvánosságot a magyar sajtóban, meg sehol sem, semmilyen sajtóban, hogy az Országos Bírói Tanácsot ez év júniusában teljes jogú tagjává választotta az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózata. Amikor 2011ben az OIT megszűnt, Magyarország attól kezdve, tehát 2012. január 1jétől csak megfigyelő státusú tagja volt az európai igazságszolgáltatási taná csok szervezetének, de ez év, 2015 júniusában teljes jogú tagságot nyert. Nagyon tanulságos, hogy milyen országok rendelkeznek csak megfigyelői tagsággal ebben a szervezetben - még egyszer mondom, az Igazságszolgáltatási Tanácsok Európai Hálózatáról van sz ó : Ausztria, Ciprus, Csehország, Észtország, Finnország, Németország, Luxemburg, és még EUn kívüli országok is, többek között Norvégia, de ide sorolom még Svédországot is. Ezeknek az országoknak csak megfigyelői tagsága van ebben a testületben. Ez egy k özvetett bizonyíték, amit elmondtam önöknek, de egy nagyon fontos szempont, hogy a magyar Országos Bírói Tanácsot teljes jogú tagnak tekintik azok között az igazságszolgáltatási tanácsok között, amelyek rendelkeznek mindazokkal a törvényes, alkotmányos jog osítványokkal, amelyek a bírói igazgatásban való részvételüket biztosítják, és a függetlenségük sem vonható kétségbe. Azt gondolom, érdemes volt erről itt néhány szót az Országgyűlésben megemlíteni, mert amikor meg Magyarország csak megfigyelői státust nye rt ebben a szervezetben, akkor persze az óriási hír volt, és az mintegy a bírói szervezet függetlensége csorbulásának a bizonyítékaként talán még itt a parlamentben is elhangzott. Tisztelt Ház! Úgy gondolom, hogy az Országos Bírósági Hivatal - elnézést kér ek elnök asszonytól, hogy nem a bírósági igazgatás napi sikereiről szeretnék beszélni, hanem arról szeretnék beszélni, hogy a Bírósági Hivatal - igazgatási tevékenysége és annak a felügyelete, annak a kontrollja teljes mértékben megvalósul, teljes mértékbe n transzparens. Minden személyi döntéshez a bírói testületek egyetértési joga kell, mert annak a bírói tanácsa ért egyet a döntéssel, ahova pályázatot nyújtottak be, ha pedig a pályázattól el akarnak térni, akkor - mint mondtam - az Országos Bírói Tanácsna k, tehát egy másik bírói testületnek az egyetértési joga jellemzi ezt a döntési folyamatot. Tisztelt Képviselőtársaim! Még egy megjegyzést szeretnék tenni, pontosabban egy témához szeretnék hozzászólni, ez pedig Gyüre Csaba képviselő úrnak egy fejtegetése volt, aki kétségbe vonta annak a bírónak a szakmai integritását - mondjuk így , aki minisztériumba beosztott bíró volt. Ő felemlegette ezt a vitánkat, ami egyébként egy korábbi vitánk volt. Nos, tisztelt képviselőtársaim, megnéztem az eddigi főbírók életr ajzát. Solt Pál elnök úr, akinek a függetlenségével kapcsolatban eddig még nem merült fel kétség, a hetvenes években a Pénzügyminisztérium munkatársa volt, a nyolcvanas évektől lett bíró. Solt Pál a pályáját korábban a bírói szervezetben kezdte, és ez a ki s
