Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2014. évi beszámolója, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1382 Ez mondható el például az eljárások időszerűségének témájában i s. Nem vitatjuk, hogy az elmúlt években az Országos Bírósági Hivatal - csakúgy, mint korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács - jelentős erőfeszítéseket tett az ügyhátralékok csökkentésére és az eljárások gyorsítására. Azonban arra is fel kell hívn i a figyelmet, hogy a beszámolóban szereplő szép eredményeket jelentős részben törvénymódosításokkal sikerült elérni. Így a beszámoló pozitívan értékeli, hogy már nem kötelező tárgyalást tartani például a pénzbírság szabálysértési elzárásra változtatásakor , és az ezáltal felszabadult bírósági kapacitást más ügyek megoldására lehet forgatni. A devizahiteles ügyekben az illetékességi szabályok törvényi megváltoztatása nem tetté működésképtelenné a Fővárosi Törvényszéket. Míg a beszámoló eredménynek tekinti, h ogy a bírósági titkárok szerepvállalása milyen mértékben szélesedett ki, és mennyi ügyben járhatnak el már a bírák helyett, addig az MSZP ezt egyáltalán nem tartja megnyugtató fejlődési iránynak. Az időszerűség kérdésénél maradva, csakúgy, mint korábban a beszámoló bizottsági vitájában, most is szeretném felhívni elnök asszony figyelmét a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos lassú ügyintézésre. Ráadásul e körben meglátásom szerint nemcsak a civil szervezetek bejegyzésével vannak gondok, az is pro bléma, hogy nagyon sok esetben a megszüntető határozat is késik, ami azt jelenti, hogy ha valamelyik civil szervezet, alapítvány különböző okok miatt fel akarja számolni az egyesületét, ez közel egy évig is elhúzódhat a tapasztalatom szerint. Ennek a helyz etnek az orvoslása szerintem nagyon fontos lenne. Sajnos, a sikereket ismertető adatok és táblázatok tömkelege sem tudja elrejteni azt a tényt, hogy a bírósági szervezetrendszer a mai napig alulfinanszírozott. Ezt egyébként maga a beszámoló is szűkszavúan elismeri, a teljes bírósági költségvetés 76 százaléka bérekre és járulékokra megy el úgy, hogy eközben sem a bírák, sem az igazságügyi dolgozók nem részesültek érdemi bérfejlesztésben az elmúlt hét évben. A bírói életpálya rendezése e tekintetben véleményü nk szerint nagyon fontos lenne, ugyanis biztosan kijelenthetjük, hogy a bírák európai szinten alul vannak fizetve. (10.40) Az Országgyűlés és az Országos Bírósági Hivatal közös felelőssége egy olyan életpályamodell biztosítása, amelyben garantálhatók a meg felelő bérek és az ítélkező munka becsületes, tisztességes folytatásának feltételei. Meggyőződésem szerint ezt nemcsak maguk a bírák, hanem a társadalom döntő többsége is fontosnak tartaná. A beszámoló a bírósági szervezetrendszer személyügyi helyzetével ö sszefüggésben számos meghökkentő adatot tartalmaz. A 93. oldalon közölt táblázatból kiderül, hogy 84 fogalmazó hiányzik a bíróságokról, a beszámoló azonban ennek a jelentős hiánynak nem adja meg az okát. Az azonban világossá válik, hogy a versenyvizsgán si kerrel szereplőket sem tudják felvenni, mert 84 sikeresen felvételizőből csak 65 főt vettek fel. Vagyis a lassú felvételi eljárást már a legelhivatottabbak sem tudják megvárni, és ez tetézi a fogalmazóhiányt. Jó lenne, ha a beszámoló bemutatná a fluktuáció mértékét, vagyis azt, hogy menet közben hány fogalmazó - idézőjelben mondva - szerel le, és hányan jutnak el a bírósági titkári kinevezésig. A bírói kinevezések szabályozása a 2010 után felállított új struktúra egyik leginkább vitatott eleme. Különösen el leneztük és ellenezzük most is, hogy az Országos Bírói Hivatal elnök asszonyának lehetősége van befolyásolni a bírói pályázatok végeredményét. Bár elnök asszony a bizottsági ülésen bagatellizálta ennek jelentőségét, azonban a beszámolóban olvasható adatok e tekintetben korántsem megnyugtatók. A beszámoló ugyanis a következőket rögzíti. A 2014ben elbírált 114 bírói pályázatra összesen 508 fő jelentkezett, az Országos Bírói Hivatal elnöke az általa elbírált 115 álláspályázatból 91 pályázat - 79 százalék - es etében a bírói tanácsok rangsorával egyetértve hozta meg a döntését. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a pályázatok 21 százalékában elnök asszony a bírói tanácsok rangsorától eltérő döntést hozott. Ez korántsem elhanyagolható szám, és ez azt jelenti, hogy a bonyolult döntési mechanizmus ellenére az Országos Bírói Hivatal
