Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - ELNÖK: - DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK: - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
1371 egyegy ítéletüket miféle állítólagos instrukcióknak, meggyőzéseknek, behatásoknak megfelelően hozzá k meg. Én azt gondolom, tisztelt Ház, és ezt őszintén mondom, valahol ezen egyszer túl kell lépni. Amikor egy ilyenfajta beszámolóról van szó, akkor azt kell értékelni az én nézetem szerint, hogy a jognak, az igazságszolgáltatás céljainak, mindannak, amit joggal és alappal elvár a társadalom, mennyiben felelt meg az a fajta szervezet, amely itt a Ház előtt a beszámolóját adja. Ha összesíteni akarjuk, akkor azt kell mondanom, hogy a magyar igazságszolgáltatás kifejezetten jól teljesít. Abban a nagyon nehéz l égkörben, ahol az egész társadalom át van politizálva, de még inkább a politikai pártok rendkívül nagy hatással igyekeznek lenni minden szervezetre, így a bíróságokra is, ott az a fajta mértéktartás, amelyet a bíróságok eddig tanúsítottak, és remélem, a jö vőben is tanúsítanak, példamutató. Ezen nagyon nehéz lenne átlépni, még akkor is, ha egyegy ítélet fáj az egyik vagy másik oldalnak, ha az egyik vagy másik ítélet olyan, amelyet valaki sérelmez. Nem szabad, nem lehet az igazságszolgáltatást ebbe a mederbe terelni! Van két szakmai jellegű megjegyzésem is. Én vitatkoznék azzal az állásponttal, hogy helyese vagy helytelen, hogyha egyegy bíróság akár a saját bírái számára is iránymutató, nem döntéseket, hanem egyeztetéseket tart. Olyanokat, amelyek ott, azon a bíróságon belül azokat az irányokat és azokat az elképzeléseket, amelyek egyébként a jognak, a jogi irányvonalaknak megfelelnek, azokat ott igyekeznek egységesen érvényesíteni. Nincs annál kellemetlenebb, amikor az ügyvéd úgy megy el egy bíróságra, ahol már bátran mondhatja, hogy itt a kapanyél is elsül, mert lehet, hogy eddig ilyen ítéletek voltak, most meg ilyen ítélet lesz. Azt gondolom, hogy ebben a tekintetben bizonyos egységes ítélkezési gyakorlatra szükség van. Még inkább úgy gondolom, hogy szüksé g van a Kúria iránymutatásaira. Ha nincsenek ezek a világos iránymutatások, akkor most tegyük a kezünket a szívünk helyére, képviselőtársak: vajon hibátlan az a törvényhozás, amelyet bármelyik irányzat alatt folytatunk? Azok a törvények, amelyeket meghozun k, vajon tényleg annyira hibátlanok, hogy egész egyszerűen csak föl kell ütni a törvénykönyvet, és teljes bizonyossággal tudjuk azt mondani, hogy az ítélet ennek alapján bizonyosan jó és megfelelő lesz? Én attól tartok, hogy nem így van. Igen gyakran magun k is, akár néhány hónap után rá kell jöjjünk, hogy valami abban a jogszabályban, abban a törvényben, amelyet elfogadtunk, hát, az nem egészen stimmel, nem teljesen felel meg az egész jogrendbeli elvárásoknak, ezért változtatni kell. Vajon nincs arra lehető ség, hogy akkor a bírák is és a bíróságok valami olyan iránymutatás szerint is megpróbálják áthidalni azokat a nehézségeket, amelyeket esetleg éppen mi, törvényhozók követünk el, hogy ott egy egységes és mindenki számára a lehető leginkább igazságosnak íté lt törvénykezés kerüljön lefolytatásra? Különösen így van ez - itt szóba jött - a devizaügyeknél. A devizaügyekben nincs egyfajta igazság. Teljesen egyértelmű, hogy a devizaügyekben az volt a helyes alapállás, amelyet kezdettől fogva egyébként - nem azért, mert én ehhez a szövetséghez tartozom, de azt hiszem, helyesen - követtünk, nevezetesen, hogy más és más mértékben, de a bekövetkezett kellemetlen, sőt helyenként tragikus következmények több tényezőn múltak. Nem egy tényezőn, több tényezőn múltak. Nem le het egyetlen tényező irányába elvinni ezt az ügyet; még kevésbé teheti ezt a bíróság. Az ő számára különösen fontos az, hogy mérlegeljen és megfelelően mérlegeljen. Ezért azt gondolom, hogy e tekintetben a bíróságok szintén helyes és jó gyakorlatot folytat tak. Nehéz azt mondani és nehéz azt elvárni, hogy a bíróságok fogják pótolni az esetleges joghézagokat. De azt igen, hogy a mutatkozó joghézagokon belül a lehető legjobb irányt találják meg. És azt gondolom, a bíróságok ennek eleget is tettek. Végül - mégi scsak magam is politikus vagyok arra, amit most már nem tudok másnak, mint Gyurcsányjelenségnek mondani, egy mondatban én is szeretnék kitérni. És most nem az ő személye miatt, nem azért, amit mondott vagy tett, hanem ennél sokkal tágabb értelemben. Mind en olyan megnyilvánulás, történjen bármely irányból, amely egyértelműen valamilyen bírósági befolyásolást kíván elérni, az én álláspontom szerint elutasítandó. De nem politikai meggyőződések szerint
