Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
1366 vonatkozásban és negatív értelemben - gyakorlatilag ilyen mini jogegységi döntéseket hoznak egymás között. Én ezt n em tartom szerencsés dolognak. Akkor, amikor az európai fórumokon már önmagában a Kúria által hozott jogegységi határozatoknak a létjogosultságát is megkérdőjelezik abból az okból kifolyólag, hogy ez sérti a bírói függetlenséget, hiszen ez alapján kötelező en kell a bírónak eljárni bizonyos kérdésekben, akkor én azt gondolom, hogy ez fokozottan igaz alsóbb fokú bírósági szervekre. Én egyébként híve vagyok a jogegységi döntéseknek gyakorlati okból. Elméleti megközelítésben egyébként meg sok igazságot adok azo knak, akik kritizálják ennek a létjogosultságát. De még egyszer mondom, ez Magyarországon egy régóta bevett gyakorlat, és én a magam részéről ezt pártolom és helyeslem. (9.20) Azt azonban nem, hogy ha mondjuk, egy alsó fokú bíróságon olyan döntések születn ek, amelyek iránymutatásul szolgálnak bíráknak, hogy bizonyos ügyekben, bizonyos esetekben merrefelé kell dönteni. Ezt természetesen nem teszi kötelezővé senki, de hogy úgy mondjam, vezetői elvárás az, hogy eszerint ítélkezzenek az eljáró bírók. Őszintén r emélem, hogy az a rengeteg, egyébként azonos információ, ami e tekintetben hozzám befutott, az mind hamis, de én attól félek, hogy ez nem így van, ezért én arra kérem szakmai szempontból elnök urat és igazgatási szempontból elnök asszonyt, hogy járjanak en nek a végére, és nézzék meg, hogy ez igaze. Nem azzal van a probléma, hogy ha mondjuk, egy helyi bíróságban, mondjuk, egy büntetőjogi csoport vagy csoportvezető tart egy konzultációt vagy a polgári jog területén ugyanezt teszi. A baj azzal van, hogyha oly an határozatok születnek akár formálisan, akár informálisan, hangsúlyozom, akár informálisan, amihez szeretnék a bírók támogatását megszerezni az adott vezetők. Ezt én nem tartom egészséges dolognak. Magyarán szólva, én arra kérem elnök urat és elnök asszo nyt is, hogy ennek járjon a végére, hogy igaze. A másik, amit szeretnék kiemelni a konferenciák vonatkozásában, most kicsit tallózok a témák között, tehát nincs összefüggés azon felvetések között, amiket most sorolok. A konferenciák vonatkozásában épp Tró csányi miniszter úrral beszéltük nem túl régen azt, hogy a tudomány világa mindig pártatlan kell hogy maradjon, noch dazu akkor, hogyha azon, mondjuk, a Kúria is mint szervező fél részt vesz. Én pedig azt látom, é s tudom, hogy van Magyarországon egy ilyen kialakult gyakorlat, hogy akár tudományos konferenciák vonatkozásában is a kormányt meghívják véleménynyilvánítás céljából akár egy megnyitó előadás, akár egy tartalmi tudományos előadás megtartása végett, én azon ban ezt egészségtelennek tartom. Én azt mondom, hogy két lehetőség van, és szeretném azt előrevetni, hogy nem a protokolláris eseményekről beszélünk, mert az, hogy a minisztert, miniszterelnököt meghívják, mondjuk, a bírák napjára, ez természetes dolog. De hogyha tudományos konferencia szervezésében, mondjuk, egy egyetemmel közösen vesz részt a Kúria, akkor igenis arra figyelni kéne, hogy vagy nem hívok olyan előadót, aki politikus, vagy ha hívok ilyen előadót kormánypárti oldalról, akkor hívok ilyet ellenz éki oldalról is, nem azért, mert politikaivá kívánom tenni a rendezvényt, hanem azért, hogy bizonyos kiegyensúlyozottsága ennek a rendezvénynek meglegyen, és a pártatlanságnak (sic!) még csak az árnyéka se vetődhessen és vetülhessen rá. Nem kell természete sen, ha úgy tetszik, pártpolitikust hívni, bár baromi nehéz elválasztani a pártpolitikust, mondjuk, egy országgyűlési képviselőtől, de azt tudom mondani, hogy mondjuk, a Törvényalkotási bizottságnak, az Igazságügyi bizottságnak vannak ellenzéki tisztségvis elői, illetve tagjai, ilyen alapon szerintem ugyanúgy meg lehet hívni, mint mondjuk, egy államtitkárt, vagy mondjuk, hogy konkrét legyek, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnökét. Azt gondolom, hogy erre jó volna, hogyha figyelmet fordítanánk, m ég egyszer mondom, tudomásul véve azt, hogy protokolláris rendezvényekre alapvetően a kormányzat tagjai kapnak meghívást.
