Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 21. szerda (108. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Kúria elnökének országgyűlési beszámolója a Kúria 2014. évi tevékenységéről a jogegység biztosítása és az önkormányzati normakontroll körében című, beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános... - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1361 évek joggyakorlatában azt láthatjuk, hogy a kisebb és a nagyobb ügyekben is a bírók azért eszerint f ognak eljárni. A következő terület - ez a beszámolóban is nagy terjedelmet kap - a devizahitelekkel kapcsolatosan az érvénytelenség kérdései. Ez azért kényes terület, mert a jogkereső állampolgárok elszenvedték ezeket a devizának mondott hiteleket. Azt a v itát már korábban lefolytattuk itt az Országgyűlés előtt, hogy miért nem tartjuk devizahiteleknek az annak mondott szerződéseket, és hogy milyen módon verte át a bankszektor az egész országot és a fogyasztókat, hogy milyen módon nem jött be az országba dev iza, és ha nem jött be az országba deviza, akkor a bankok kárát sem lehet úgy megállapítani, mintha nekik Svájcból finanszírozási céllal kellett volna felvenniük ezeket a hiteleket; ezt már itt lefolytattuk. Viszont azt láthatjuk, hogy akik mégis bíróságra mentek, bíróságra tudtak menni még azután is, hogy az Országgyűlés és 2013ban a Kúria meghozta a döntéseit, és a bíróságra menő állampolgárok megpróbálták megkeresni azokat a számukra még nyitva álló jogi lehetőségeket, illetőleg támaszkodtak a Kúria 201 3as döntésére, amely azért fogódzkodókat és lehetőséget is adott, ezt hozzá kell tennem, nos, ők azzal szembesültek, hogy az Országgyűlés részéről kis túlzással tulajdonképpen napi szinten megváltoztatásra kerülnek azok a törvények, amelyek a jogkereső ál lampolgárok számára bármilyen lehetőséget nyújtanának arra, hogy ebből a szörnyű helyzetből kijöjjenek. Itt az érvénytelenség jogintézménye merült fel leginkább. Sokan arra hivatkoztak, hogy ha olyan hibában szenved egy szerződés, amely esetében az egész s zerződés érvénytelen, megdől, és a felek között egy elszámolási jogviszony jön létre, abban az esetben ez nyilvánvalóan a szerződéseknek csak egy részét érintette, hiszen komoly jogi problémáknak kellett fennállniuk, hogy az érvénytelenségre lehessen hivat kozni. Nos, ezekben az esetekben is a kormány, illetve az Országgyűlés arrafelé terelte a dolgokat, hogy devizában kelljen elszámolni, miközben az eddigi magyar joggyakorlat azt mondta ki, hogy ha egy szerződés teljességében érvénytelen, akkor nem lehet ki válogatni, hogy mely pontok legyenek abból érvényesek és melyek nem, akkor a fennálló tartozás tulajdonképpen a kapott szolgáltatáshoz igazodik, és a kapott szolgáltatás ezekben az esetekben forintalapon képződött, tehát úgy is kellene elszámolni. Az az ér dekes, hogy ez jogilag is így volt, az emberek bíróságra mentek, hogy ezt érvényesítsék, de mindjárt ki fogom fejteni, hogy milyen módon lehetetlenítette el legfőképpen az Országgyűlés ezt a jogérvényesítést. A beszámoló 42. oldalán szerepel az a nagyon fo ntos megállapítás, hogy a 6/2013as jogegységi határozat nem válaszolta meg teljeskörűen azt a kérdést, hogy az érvénytelenség megállapítása esetén az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei közül a bíróságnak melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkal maznia. S meg is magyarázza a beszámoló, hogy ez azért történhetett, mert nem lehetett kizárni annak lehetőségét, hogy az Alkotmánybíróság vagy az Európai Unió Bírósága döntése nyomán a devizaalapú kölcsönszerződések igen nagy számban minősülnek majd érvén ytelennek. Ezek nagyon igaz szavak, és előrevetíti, illetve megmutatja azt, hogy a Kúria már 2013ban tökéletesen tisztában volt azzal, hogy bármi kisülhet ebből a szituációból, és jogilag, a jogszabályokat vizsgálva - mert a Kúriának ez volt a dolga - tök életesen látták a Kúria bírái, hogy ebből az akkor hatályos jogszabályok alapján bármi lehet. Bármi lehet, és nemcsak a magyar, hanem az Európai Unió Bírósága, az uniós jog meghatározása szerint is ezek a szerződések nagy számban dőlhetnek meg. Ennek folyt án értjük, hogy a 2013as döntésben ez miért szerepelt, viszont, ahogy említettem, utána egy kicsit eldurvultak az események, mert akik bírósághoz fordultak, azt tapasztalták, hogy az ő érdekérvényesítésük valahogy meggátolásra került. És hogy az egészen k onkrét, a közelmúltban hatályossá váló jogszabályokat is elővegyem: 2015. október 5én vált hatályossá a 2014. évi XL. törvény módosítása, amelyet a 2015. évi LXLV. törvénnyel az Országgyűlés módosításként átvezetett. (9.00) Ez egyébként szeptemberben, teh át az előző hónap 18án került benyújtásra, nagyon friss dologról beszélünk, viszont - és ráadásul egy törvényben, ami alapvetően nem is a jelzálogalapú,
