Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. október 20. kedd (107. szám) - Áder János köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez államtitkárok kinevezéséről: - Az egyes jogállási tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1338 Országgyűlésnek jelentős jogosítvá nya van a kormányzati struktúra kialakításánál, vagy ha úgy tetszik, annak előzetes jóváhagyásánál. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy a parlament mindeddig a végrehajtó hatalomnak szabad kezet adott a legmagasabb szintű szervezetei megalakításáná l, így a minisztériumoknál. A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2014. évi XX. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosításáról szóló, immár elfogadott és kihirdetett törvényjavaslatban foglaltakkal összefüggésben az újonnan megalakuló Miniszterelnöki Kabinetiroda tekintetében a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter feladat- és hatásköréhez igazodóan indokolt lehetővé tenni mind azon személyzetpolitikai, illetve igazgatási, szervezési jellegű döntések meghozatalát, amelyekre a Miniszterelnökség tekintetében lehetőség van. Ahogyan a múlt heti igazságügyi bizottsági miniszterjelölti meghallgatásból is kiderült, az újonnan megalakuló minisztérium nem a hagyományos szakminisztériumi struktúrába illeszkedik. A miniszter elsődleges feladatának tekinti az emberek véleményét közelebb vinni a kormányzáshoz. Ez a fajta szemlélet pedig a kormányzás egészét kell hogy formálja. Úgy gondolom, e speciális feladathoz az átlagostól eltérő szervezet szükséges, amely a hatékonyságot és a korszerűséget biztosítja. A Miniszterelnöki Kabinetiroda állományának várható csekély mértékére, valamint az ellátott feladatok sajátosságaira tekintettel is indokolt a közigazgatási szerveknél általánosan érvényesülő 10 százalékos korlátozás feloldása - mint ahogy itt hallottuk, ez a munkaszerződéssel foglalkoztatottakra vonatkozik , de szükség esetén a jelzett aránynál magasabb számban is foglalkoztathatók szakember ek a Miniszterelnöki Kabinetirodában. A törvényjavaslat az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériumban ellátott feladatok jellegére tekintettel lehetővé teszi miniszterelnöki főtanácsadói é s miniszterelnöki tanácsadói munkakör létesítését, azzal, hogy a miniszterelnök tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátása, illetve a kormány döntéseinek előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátása esetében e munkakörök politik ai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörré minősíthetők. E rendelkezés különösen fontos, hiszen a minisztérium feladata a politikai koordináció, így megalapozott, hogy ebben politikai főtanácsadók és politikai tanácsadók működhetnek közre. Ahogy mini szter úr említett meghallgatásán kifejtette, amennyiben jól értelmezem szavait, az államigazgatás szinte minden területén általános szabályok kell hogy érvényesüljenek; a közszférában a kiszámíthatóság, életpályamodell kulcsszavak, amelyek vonzóvá tehetik a köztisztviselői pályát. A miniszterelnök közvetlen környezetében azonban ez a fajta politikamentesség nem elvárható követelmény, ezért az általánostól némileg eltérő szabályok elfogadása nemcsak hogy indokolt, hanem a modern kormányzás egyik feltétele is lehet. Ehhez kérem támogatásukat. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Mesterházy Attila képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Tessék! MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselő csoportja részéről : Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Normál esetben egy ilyen módosítás tulajdonképpen vita nélkül kellene hogy a Házon keresztüljusson, hiszen az, hogy a kormányzati szerkezet hogyan alakul, mindig a mindenkori kormány felel őssége és joga, hogy eldöntse, hogy milyen struktúrában tartja a leghasznosabbnak, leghatékonyabbnak az ország irányítását. Hogy mégis ebbe a vitába az ellenzéki képviselők, így mi is beleszólunk és hozzászólunk, az talán akkor értelmezhető jobban, ha egy kicsit így a történelmi távlatokba is helyezzük, hogy miért van szükség Magyarországon egy új minisztérium létrehozására.
