Országgyűlési Napló - 2015. évi őszi ülésszak
2015. szeptember 4. péntek (96. szám) - Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
134 menni!) Ez az egyetlen oka ennek, tisztelt képviselő asszony, úgyhogy kérje számon a saját kormányán és a hatóságokon azt, hogy mit keresnek itt! Ami a felszólás érdemi része. (Moraj a kormánypártok soraiból. - Az elnök csenget.) Tisztelt Képviselőtársaim! Aki eddig említette is, csak slágvortokban foglalkozott bizonyos jogi aggályokkal. Én most ezzel kezdem, hiszen ha mégis egy törvényjavaslatot tárgyalunk itt a parlament előtt, akkor a nagyon is indokolt társadalmi hatások elemzése és hatékonysági kérdések elemzése mellett azért az alkotmányosság szempontjait is érdemes a parlamentnek egy kicsit mérlegelnie. A most előttünk fekvő törvényjavaslat, ezt még fideszes képviselőtársaim sem cáfolják, alapvető jogokat korlátoz. Alapvető jogok korlátozására, illetve felfüggesztésére pedig egyetlen esetben van lehetősége a kormánynak: ha különleges jogrendet vezet be, ha különleges jogrendről van szó. (Dr. Répássy Róbert: Ugyan már!) Ehhez egyéb ként még egy sarkalatos törvényi felhatalmazás is kell, ilyen például a katasztrófavédelmi törvény. Államtitkár úr, én ismerem az ön érvrendszerét, én is elmondom az enyémet, ön is nyilván a sajátját; elég sokak osztják az én álláspontomat ebben a kérdésbe n. Nagyjából a kormányon kívül viszont senki nem osztja az önökét. Ha önök szerették volna ezt a helyzetet kezelni, akkor két lehetőségük lett volna. Az egyik, hogy alapul veszik a katasztrófavédelmi törvényt, és adott esetben egyéb eredetű veszélyhelyzetn ek minősítik a tömeges migráció kérdését, ekkor nyilvánvalóan érdemes lett volna beemelni ezt pontosan a katasztrófavédelmi törvénybe kétharmados többséggel. A Bverzió, amit mi is célravezetőbbnek tartunk, és e tekintetben egyébként még a Jobbik álláspont jával is egyezik a mi véleményünk, az az, hogy alaptörvénymódosításra van szükség ahhoz, hogy ilyen intézkedéseket lehessen bevezetni. Önök nem ezt választották. Önök azt választották, hogy kikerülve a kétharmados kötelezettséget, amit ugyanis önöktől a vá lasztópolgárok megvontak, egy fából vaskarika, egy új fogalmat kreáltak a veszélyhelyzet helyett, ez pedig a válsághelyzet. És úgy gondolták, hogy ha a veszélyhelyzetet válsághelyzetre keresztelik át, akkor ezzel már kikerül a kétharmados szabályozási tárg ykörből. Hát nem, tisztelt képviselőtársaim! Ráadásul nyilvánvalóan ismerik azt a jogtételt, hogy a többen a kevesebb benne van, de a kevesebben a több viszont nincs benne. Az, ha különleges jogrend esetén az alkotmány, az Alaptörvényük, a saját maguk álta l elfogadott Alaptörvényük maximum 15 napig engedélyezi még egy sarkalatos törvénnyel együtt is a különleges jogrendet, és ennek a meghosszabbítását az Országgyűlés döntésétől teszi függővé, akkor mondják meg önök, hogy hogy képzelik azt, hogy egy feles tö rvényben olyan szabályt vezetnek be, hogy ez a, bocsánat, nem veszélyhelyzet, hanem válsághelyzet - ami, mondom még egyszer, ugyanaz, mint a veszélyhelyzet, csak más néven , ez 6 hónapig tarthat a 15 nap helyett. Ráadásul 6 hónap után elég a kormánynak me ghosszabbítania ezt újabb 6 hónapra és megint 6 hónapra, azaz örök életre, amíg a kormány mandátuma tart, fenntarthatja ezt a válsághelyzetet, anélkül, hogy egyébként a parlament erre áldását adná. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez olyan durva megkerülése az a lkotmányos szabályoknak, ami, azt gondolom, hogy mindenki számára egyértelműen alaptörvényellenes. Önök is pontosan tudják, csak éppenséggel volt valami okuk arra, hogy ne alaptörvénymódosítást kezdeményezzenek ebben az ügyben. Két probléma van ezzel, tisz telt képviselőtársaim. Az egyik az - szintén Dunai Mónika képviselő asszonyra reagálnék , hogy az itt élő magyar emberekre miért nem vagyunk tekintettel; én is ezt kérdezem, hogy amikor önök ezt elfogadják, miért nincsenek tekintettel rájuk. Ugyanis ezek a törvények éppen a bevándorlás ürügyén a magyar emberekről és a magyar emberek jogainak a csorbításáról szólnak. Egy kicsit előrevetítik persze a Kövér László által vizionált rendeleti kormányzást, ehhez viszik közelebb az országot. Természetesen, ahogy ö nöktől már megszoktuk öt év alatt, a demokratikus intézményrendszert továbbgyengítik, továbbközpontosítanak, az állam és az állampolgárok viszonyát pedig ismét elmozdítják az állam javára, ahogy az öt év minden egyes intézkedésével tették, a jó paternalist a államfelfogásnak a mentén.
